Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 16 (156. szám) - A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
129 J ól jellemzi ezt, hogy sok elvetélt kísérletet követően éppen 1959ben, egy polgárinak semmiképpen sem nevezhető korszakban születik meg az első civiljogi kódex Magyarországon. Az új polgári törvénykönyv megalkotása tehát meggyőződésem szerint több, mint eg y újabb törvény elfogadása. Jelképe a modern, magabiztos, igazán európai Magyarország létrejöttének. Jelképe és bizonyítéka, hogyan kell és lehet a hagyományokra és a tapasztalatokra is építve megújulni és megújítani. A javaslat ugyanis ezt teszi. Megőrzi a magánjog sokszor Rómáig is visszanyúló alapértékeit, intézményeit, és változtat ott, ahol ezt a ma, és hozzáteszem, a holnap igénye megköveteli. A hatályos szabályozás megőrzendő elemei, a joggyakorlat bevált megoldásai és az új szabályok együttesen tesz ik szemléletében újjá és egységessé ezt a kódexet. Ez a kódex pedig így - az előkészítők szándéka szerint - jól illeszkedik az Európai Unió jogfejlődésébe is. Én, aki azt hiszem magamról, hogy kevés ambícióm van a nagy szavak iránt, most mégis szívesen mon dom ki: abban, hogy az új polgári jogi kódex 50 év után elkészülhetett, és önöknek köszönhetően javaslatunk szerint 2010 januárjától a hétköznapokban is érvényesítheti majd hatását, benne van Magyarország tágan értelmezett versenyképességének nemcsak zálog a, de egyben bizonyítéka is. A megújulás, az alkalmazkodás, a haladás képessége. És mindez nemcsak annak bizonyítéka, hogy ennek a kormánynak az élet, az állami működés minden területére nézve határozott programja volt, és hogy a munka tekintélyes részét a politikai - elnézést a kifejezésért, de talán nem alaptalanul használom - pankráció hátterében minden ellenkező híresztelés és szándék dacára el is végezte, és nem is csak annak bizonysága, hogy - bár ezt sokan vitatják - van világos víziónk az államról, hozzáteszem, a polgárok államáról, hanem ennél többről van szó. Többről, mert nemcsak egy kormány, a kormány teljesítményéről, arról, hogy vállaltuk, elvégeztük, beszéltünk róla, letettük az asztalra, hanem a politikán túli és a politika feletti összefogás ról is szól. Mint sokan tudják, tíz éve kezdődött meg az új magánjogi kódex előkészítése. Ebben a tíz évben több munkacsoportban, szerkesztő- és kodifikációs bizottságban számos kiváló elméleti és gyakorlati szakember, jogtudós, ügyvéd, ügyész, bíró, közje gyző, jogtanácsos dolgozott azon, hogy jogi hagyományainknak megfelelő, de a XXI. század igényeit is kielégítő polgári törvénykönyv jöjjön létre. Ebben a tíz esztendőben - és talán ez jelképes - hat miniszter váltotta egymást az igazságügyi tárca élén. De valamennyien támogatták, támogattuk ezt a folyamatot. Engedjék meg, hogy ezúton is köszönetet mondjak Vastagh Pálnak, aki elindította ezt a folyamatot, Dávid Ibolyának, Bárándy Péternek, Petrétei Józsefnek és Takács Albertnek, akik pedig folytatták ezt a m unkát. Tisztelt Országgyűlés! Új törvénykönyvre értelemszerűen akkor van szükség, ha az világos értékválasztást képes felmutatni. Olyan értékválasztást, amely egyértelművé teszi, hogy mi az a társadalompolitikai felfogás, ami a jogalkotót irányítja. Ha hat ározott társadalompolitikai, gazdaságpolitikai mondanivalója van a kódexnek, akkor van értelme újat alkotni. Közel 1200 paragrafus, öt könyvre tagolva. Hatalmas terjedelem, nagy munka. E munka mögött azonban végig ott munkáltak azok az elvek és értékek, am elyekért hitem szerint érdemes volt belevágni ebbe a munkába. Az egyén, az egyén autonómiájának és méltóságának tisztelete. A magántulajdon és általában a tulajdon védelme. A szerződéses szabadság érvényesítése. Az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébb felek fokozott védelme. A jogbiztonság megerősítése. Ezekre az elvekre és értékekre támaszkodva készült az új polgári törvénykönyv, ezek bázisán alakultak ki azok a célok, amelyeket a javaslat szolgálni kíván. Melyek ezek, melyek a legfontosabbak? A verse nyképességet, a gazdaság eredményesebb működésének célját emelném ki elsőként. A piacgazdaság működésének elősegítése érdekében a törvénykönyv a vállalkozások versenyképességének javítását kívánja támogatni a megújuló polgári jogi szabályozással. E cél elé rése érdekében a kódex erősíti a szerződéses szabadság alkotmányos jogának érvényesítését, bővíti a vállalkozások mozgásterét. Ez elsősorban abban jelenik meg, hogy szabályozási szemléletének kiindulópontja, hogy az eltérést nem engedő kógens szabályok
