Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz):
1143 Nos, a teendőkben nagyjából egyetérté s van, a megoldáskeresésben, a megoldásokban már különböző utakon járnak az egyes politikai erők, az egyes frakciók. A környezetvédelmi bizottság ülésén is ez derült ki, hogy a helyzet megítélésében nagy az azonosság, a probléma megoldására azonban különbö ző javaslatokat fogalmaznak meg a különböző erők. A T/6308. számú törvényjavaslat a kormány és a mögötte álló MSZPfrakció álláspontját tartalmazza, s a szocialista képviselők a környezetvédelmi bizottság ülésén 9 szavazattal támogatták is, hogy általános vitára kerüljön, azzal a megfogalmazással, amely elnök úr részéről is elhangzott, miszerint módosító indítványokra, azok benyújtására szükség lesz, és ebben a kormány szakértőivel, szakembereivel együtt kívánunk működni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MS ZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ha jól látom, a bizottsági felszólalók elfogytak. Javítsanak ki, ha esetleg rosszul tudom. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy pontos a forgatókönyv. Most az írásban előre jelentkezett képviselők kö vetkeznek, a Házszabály szerint 15 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból; őt majd Katona Kálmán követi, az MDFből. DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt H áz! A távhőszolgáltatás versenyképessé tételéről szóló törvény előzetes vitája vagy akár a most este elhangzottak azt mutatják, hogy a probléma felismerésében, jelentőségében tulajdonképpen egyetértés van. (19.10) Elhangzott az is - csak megerősíteni tudom , hogy hallatlan fontos dologról beszélünk, hiszen mintegy 650 ezer lakásban élő, 1,52 millió ember napi megélhetését alapvetően befolyásoló és - ahogy Szanyi képviselő úr is mondta , gyakorlatilag ma már szinte vállalhatatlan és viselhetetlen távhődíj akról van szó. Ugyanakkor az előttünk lévő törvényjavaslat versenyképességről beszél. Ebben a tervezetben pedig erről egyetlen szó nincs. Nem akarom a késői órán szaporítani a szót, de engedjék meg - mert itt a bizottsági észrevételeknél is elhangzott a ké nyszerigénybevétel, elhangzott sok minden , hogy azzal kezdjem az általános vitában a hozzászólásomat, hogy a távfűtés mint olyan, Európa jelentős részén elfogadott, jól működő, megfizethető, környezetbarát és sok más tekintetben elfogadott rendszer. Eur ópa országait gyakorlatilag három részre lehet osztani: a távfűtést magas színvonalon gyakorló, gyakorlatilag északi országokra; van egy középmezőny, amely most zárkózik föl; van néhány ország, amely kivétel, ahol magas presztízsű az egyéni fűtés - ilyen p éldául Nagy Britannia, tehát az kívül esik a körön ; és vannak a volt szocialista országok, ahol Magyarországhoz közeli vagy hasonló problémákkal küzdenek. Nézzük meg, szánjunk rá néhány másodpercet, hogy ÉszakEurópában mitől működnek jól ezek. Kezemben van a lista - nem akarom önöket untatni tételes felsorolásokkal , ha megnézzük ezeket az országokat, így a távfűtésben élen járó Dániát, Svédországot, Finnországot, Izlandról nem beszélek, mert egy extra földrajzi helyzetben van, ezekben az országokban a távhőtermelés alapját képező távhőtermelők szinte kivétel nélkül közösségi tulajdonban vannak. A távhőszolgáltatók szinte kivétel nélkül közösségi tulajdonban vannak. Szándékosan nem állami, hanem közösségi fogalmat használok, és ugyan Dániában van távhőtö rvény, ami generálisan szabályoz, de a többi országban nincs, gyakorlatilag rá van bízva a sok évtizede jól működő rendszerekre ez a szolgáltatás. A volt szocialista országokat általában az jellemzi, amiről itt most mi is beszélünk: egy erősen privatizált, magánkézben lévő energiatermelés, ami igaz egyébként a kapcsolt rendszerekre is, hiszen akár ÉszakEurópában, akár nálunk is a távhő jelentős részét kapcsolt energiatermelésben állítják elő.
