Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
1094 egyszerűbben, m éltányosabban, jobban megfizethető módon kivetni a cégautóadót, úgy, hogy sokkal többen fizessenek a jelenleginél sokkal kevesebbet. Erre a mai vagy a holnapi nap folyamán be fogunk adni módosító indítványokat, amelyek ezeket a feltételeket teljesítik. Kér déses az alkotmányosság dolga. Ezért nem tudjuk még ma beadni, mert keressük a módot, hogy hogyan lehet. Úgy tűnik, megvan erre az a mód, amely kielégíti azt a követelményt, hogy egyszerűen és többen fizessenek kevesebbet, és a költségvetés bevétele is bej öjjön, amit a kormány ebből beszedni szán. A társasági osztalékadónál valóban az a helyzet, amit képviselőtársam mondott, hogy megszűnt egy adó, nőtt az adókulcs, változott az adóalap. Ha mindezt változatlan körülmények között nézzük, akkor ez a változás a vállalkozásoknál 25 milliárd forinttal több pénzt hagy ott. Az, amit képviselőtársam a költségvetésből - valószínűleg helyesen - kiolvasott a társasági adó volumenének a növekedéséről, az nem változatlan feltételeket feltételez, hanem azt, hogy fejlődik a gazdaság, és többen fognak többet fizetni. (Keller László: Így van!) Ez adódik azokból a számokból. Amennyiben statikusan nézzük, akkor ez 25 milliárd forinttal hagy többet a vállalkozásoknál. Azon lehet vitatkozni, hogy ez sok vagy kevés, de a 25 milliár d forint tény. Köszönöm. (Taps az MSZPben.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szabó Zoltáné a szó. (Tállai András: Szabó Zoltán?!) DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Évről évre, amikor adótörvényekről vitatkozunk itt a Házban, mindig Karinthy Frigyesnek az a novellája jut eszembe, amelyik az ismert újszövetségi jelenetet mutatja be, amikor Pilátus megkérdezi Jeruzsálem népét, hogy a két bűnös közül kit bocsásson szabadon. Ekkor a tömeg minden egyes tagja különkülön azt kiáltja, hogy J ézust, és az egész együtt mégis úgy hangzik, hogy Barabást. (15.20) Valami ilyesmit csinálunk mi is, amikor adótörvényekről vitatkozunk. Különkülön mindenki azt mondja, hogy adócsökkentés, csak aztán valahogy ebből az egészből mégis valami - nem mondom, h ogy adónövelés, de szóval valami - olyan jön ki, ami semerre nem vezet. Ennek megvan a maga oka, tisztelt képviselőtársaim. Az adócsökkentés értelemszerűen - legalábbis rövid távon - mindenképpen bevételcsökkenéssel jár. Ha ezzel pá rhuzamosan nem kívánjuk növelni az államháztartás hiányát - márpedig nem növelhetjük az államháztartás hiányát, mert a nemzetközi pénzvilág bizalmán nagyon sok múlik a magyar gazdaság fejlődésében, és ha ezt a lépést megtennénk, akkor ez az amúgy is a jele nlegi környezetben meglehetősen ingatag bizalom semmivé válnék , akkor természetesen kiadást is kell csökkenteni, és ez az a pillanat, amikor a hangzavar totálissá válik, merthogy mindenki akar kiadást csökkenteni, csak mindenki valami mást. A kérdés tehá t mindig az, hogy amit adócsökkentésre szánunk, azt miből vegyük el. Vannak erre nézve - most is voltak - reális és enyhén szólva is megmosolyogtató javaslatok. Teljesen normális és reális javaslat, meg kell vizsgálni, nyilván törvényt is kell hozzá módosí tani, de ez sem az ördögtől való, hogy a Munkaerőpiaci Alapból vegyünk el egy tisztességes részt arra, hogy itt, mondjuk, járulékot lehessen csökkenteni. Ehhez nyilván kell törvénymódosítás, de ezen lehet vitatkozni, ez egy reális forrás. Tényleg van ott 400 milliárd forint. Az is igaz, hogy ezt a 400 milliárdot… (Keller László: Nem 400!) Jó, nem 400, akkor én beugrottam az ellenzéki képviselőtársaknak, de mindegy, van ott jelentős mennyiségű pénz. Az is igaz, hogy ezt nem mindig nagyon hatékonyan költjük el. Rendben van. Ezen lehet vitatkozni. Amikor kiadást akarunk csökkenteni, akkor persze megint jön az a részletkérdés, hogy mely kiadásokat. Szűk értelemben vett állami kiadásokat, tehát igazgatási kiadásokat nem igaz, hogy nem lehet csökkenteni tovább. L ehetne továbbcsökkenteni, csak ez jellegzetesen az a terület, ahol a további csökkentéshez először jó sok pénzt ki kellene adni. Alkalmasabb infrastruktúrát kellene
