Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 8 (163. szám) - Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
1068 ELNÖK (Mandur László) : K öszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Horn Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. Öné a szó, parancsoljon! HORN GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a felszólalási lehetőséget, elnök úr. Érdekes vitán vagyunk, ha nem is túl - nem a vége felé, ez nem igaz , de a közepe táján. Nem szoktam személyi kérdésekkel különösebben foglalkozni, de örültem volna, ha a pénzügyminiszter urat is itt látom, mert a költségvetési bizottság vitáján sem tudott részt venni. Azért a jelenlegi helyzetben mind a parlamentben, mind pedig a gazdaságban olyanok a viszonyok, ami indokolttá tehetné azt, hogy a pénzügyminiszter legalább részben vegyen részt egy ilyen fontos vitában, és hallgassa meg az ellenzéki hozzászólókat. Szerintem ennyivel azért tartozunk egymásn ak, mert jelenleg olyan helyzet van a parlamentben, hogy koalíció helyett kisebbségi kormánypárt van, amelynek nincs többsége. Itt ki szeretném ábrándítani MSZPs kollégáimat, akik többször elmondták, hogy a társadalom támogatására is szükség van, nem csak a parlamentire. Kedves Képviselőtársaim! Ha a társadalom támogatását nézzük, az biztos, hogy a társadalom ezt az adótörvényt nem támogatja. Ha ezt most népszavazással - ezt nem mi szeretjük, hanem ott, a kollégák - vagy mondjuk egy új parlamenti választás sal tennénk az asztalra, elég érdekes lenne az eredménye. (13.20) Tehát arra hivatkozni, hogy a társadalmi támogatottsága mekkora ennek a dolognak, szerintem nem helyénvaló, mert én magam is azt gondolom, ha most az SZDSZ arra hivatkozna, hogy azért legyen olyan az adócsökkentés, mert a társadalom többsége azt gondolja, hogy ez a helyénvaló, hát bizony joggal mosolyognának rajtam. Nem gondolom azt, hogy a liberálisok többségben lennének Magyarországon, de szomorúan kell jeleznem, hogy ez igaz a szocialisták ra is. Ha a társadalmi támogatottságról beszélünk, nem helyénvaló erre hivatkozni, legyünk egymással őszinték. Ami szerintem a célja ennek a mai vitának, s ami miatt ez fontosabb, mint az eddigiek, az a speciális helyzet, hogy tudniillik a kormánynak nincs en többsége. Én ezért nagyobb nyitottságot szeretnék kérni az MSZPs kollégáktól, nem magam miatt, mert nekünk ez is jó, mi itt elüldögélünk, elvitatkozgatunk. Nekünk nincs alkalmunk kétpercezni, mert nincs annyi időnk, én örömmel hallgatom ezt az izgalmas vitát, én is szívesen beszállnék, nekem is lenne mondandóm, de valójában az a tét, hogy lesze Magyarországnak egy működő adótörvénye vagy nem lesz, lesze költségvetése vagy nem lesz. Ez nem egy olyan kicsi tét, hogy föláll valaki az egyik oldalon, az ön ök oldalán, és azt mondja, hogy minden rendben van, oké ez a törvény, a lehető legjobb, ami lehetséges, nem kell rajta változtatni, menjünk tovább ezen az úton, mert sajnálatos módon mi többek között azért szálltunk ki ebből a koalícióból, mert azt gondolt uk, hogy ezen az úton nem lehet, nem szabad ennek az országnak továbbmennie. Miről szól ez a vita tulajdonképpen? Ezt már a költségvetési bizottságban is jómagam fölvetettem, nem jutottunk a végére, de nem is ez volt a feladat. Én magam közgazdász vagyok, ezért mindenkitől elnézést kérek, tehát a végzettségem közgazdász. Azoktól is szívesen fogadok véleményt, akinek nem az, mert szerintem a politikusoknak nem kell közgazdásznak lenniük ahhoz, hogy politikai álláspontot fogalmazzanak meg a parlamentben. Maga m közgazdász vagyok, éppen ezért azt gondolom, hogy ez a vita, ha egy kicsit távolabbról elemeznénk, arról szól, hogy egyik oldalon az MSZP most már magára maradva képvisel egyfajta olyan álláspontot, aminek a kiindulópontja az, hogy a költségvetési hiány tartása érdekében nincs mód nagyobb adócsökkentésre, nincs mód nagyobb mértékű változtatásra. Ez az önök álláspontja. A másik oldalon, úgy tűnt nekem, egy elég széles egyetértés van abban, hogy ha nincs nagyobb mértékű adócsökkentés, akkor a magyar gazdasá g nagyonnagyon nagy bajban lesz. Rossz a kérdésfeltevés. Nem az a kérdés, hogy mit szólnak a szociális rendszerek ehhez, hogy nem nyúlunk
