Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004; beszámoló a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006, valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004. és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006. szóló beszámolók elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
979 Van a városban olyan gazdasági szereplő is, amely egy évtized alatt, miközben egyharmaddal megnövelte az általa előállított termékek mennyiségét, addig dolgozóinak egyharmadától vált meg. Ezzel együtt nagyobb nyereségre nem tett szert, de megőrizte globális versenyképességét, és ezzel együtt mélyebb gyökereket eresztett a magyar gazdaságban. Tisztelt Országgyűlés! A talán hosszúra nem nyúlt történe tnek most jutottunk el a lényegi részéhez, hiszen az elhangzott példa azt mutatja, hogy csak a folytonos innováció képes biztosítani a honi gazdaság nemzetközileg mért versenyképességét. Csak az innováció képes arra, hogy tartósan Magyarországon tartsa a n emzetközi beruházókat. És csakis az innováció képes arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások számára is megteremtse annak lehetőségét, hogy haszonélvezői lehessenek a hazai gazdasági folyamatoknak. (17.30) Annyit azért még érdemes megjegyezni, hogy a példaként hozott gyár újításait egytől egyig az ott dolgozó magyar mérnökök és technikusok dolgozták ki. Tisztelt Ház! A legutóbbi esztendőkben már arra törekedtünk, hogy kiemelt szerepet vállalhassunk az egészséges ivóvíz biztosítását szolgáló membrántech nológia fejlesztésében, a megújuló energiaforrásokat előállító technológiák és az egészségügyi segédeszközök előállításában. Megértettük azt is, hogy a Földünk szerves egészet alkot, rendszerként működik, s valami megváltozott ebben a rendszerben. A globál is éghajlatváltozás következményeit egyre többször kényszerülünk saját bőrünkön is megtapasztalni. A kedvezőtlen folyamatok lassításában és a sikeres alkalmazkodás feltételeinek megteremtésében nekünk is szerepet kell vállalni, ezért is alkottuk meg elsőké nt az országban a klímaváltozással kapcsolatos helyi stratégiát. Bizton állíthatjuk ez alapján, hogy a környezeti ipar a következő két évtized stratégiai ágazata lesz. Ahhoz viszont, hogy nemzetgazdaságunk is részesülhessen annak előnyeiből, kiemelten kell támogatni a honi alap- és alkalmazott kutatást, érvényben lévő adórendszerünk még mindig nem ösztönzi hatékonyan a nemzeti innováció megerősödését. Tisztelt Képviselőtársaim! Saját gazdaságfejlesztési gyakorlatunk tapasztalatai, valamint a termelőgazdaság ban érdekelt vállalkozások egyöntetű visszajelzései alapján az egyébként is gyengélkedő magyar gazdaság versenyképességi szempontból véglegesen leszakadhat. Nemcsak a vállalkozásokat sújtó magas adó- és járulékterhek, hanem a szűkösnek bizonyuló innovációs ráfordítások, valamint a természettudományi és műszaki felsőoktatásban részt vevők alacsony száma is veszélybe sodorhatja a magyar gazdaságot és ezáltal az állam által nyújtott erőforrásmegújító jóléti szolgáltatásokat. A műszaki és természettudományi pá lyák presztízsének növekedése nélkül még azzal is szembe kell néznünk, hogy az itt belépő hallgatók átlagos felkészültsége is igen szerény minőségi mutatókkal rendelkezik. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy ha nem lesz elegendő mérnök, akkor termelő mun kahelyek tízezrei kerülhetnek veszélybe, az elvesző munkahelyek után nem lesz adóbefizetés, járulékbefizetés, amely ugyancsak a jóléti szolgáltatások biztosításának feltételrendszerét fogja rontani. Láthatjuk tehát, hogy a hazai tudományos élet színvonala, az innovációra fordított állami és vállalkozói források mértéke alapvetően befolyásolják nemzetünk megmaradási és sikeres fejlődési esélyeit. Tisztelt Országgyűlés! Ha a szükséges mértéket el nem érően is, de azért pozitív előjelű változásokat is tapaszta lhatunk. A felsőoktatási kutatóhelyek vállalati megrendelései folyamatosan emelkednek. Amíg 2000ben a szóban forgó kutatóhelyek bevételén belül a vállalati megrendelések csupán csak 5 százalékot értek el, addig 2005ben ez az arány már meghaladta a 13 szá zalékot; miközben az intézeti és felsőoktatási kutatóhelyek száma stagnálni látszik, addig a vállalati kutatóállások száma a 2000. évi 6500ról 2006ra 9300ra emelkedett. Az viszont szomorú tény, hogy a hazai kis- és középvállalkozások ezen a területen is versenyhátrányt szenvednek a transznacionális társaságokkal szemben.
