Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 11 (130. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
880 ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hoffmann Rózsa frakcióvezetőhelyettes asszony, a Kereszténydemokrata Népp ártból. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A felnőtt magyar polgárok tegnapelőtt elsöprő többséggel úgy döntöttek, hogy eltörlik a felsőoktatási fejlesztési részhozzájárulást, röviden: a tandíjat. A Kereszténydemokrata Né ppárt azt várta volna, hogy a kormány és annak feje ezek után valahogy így szól: kedves magyar emberek, tévedtünk, hibáztunk, amikor olyan tandíjrendszert akartunk a hatalom erejénél fogva rátok kényszeríteni, amelyet nem fogadtatok el, amelyet még nem ért ettetek meg, ezért bocsánatot kérünk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a felsőoktatás érdekei a továbbiakban ne sérüljenek. Nem ez történt, hanem mindjárt megkezdődött a vészharangok kongatása, mi több, a szabad demokraták egyik vezető képviselő je demagógiával vádolta az igenek képviselőit és szószólóit. Ezért kell rövid reflexiókat fűznöm még mindig a múlthoz, mielőtt rátérnék a jövőre. Kérem, ne feledjék, hogy a választók nem egyszerűen a tandíjra mondtak nemet, hanem a kormányoldal választások előtti, bevallott hazugságaira is, vagyis végeredményben a választási ígéretekre mondtak igent. Ha az igent most a demagógia vádjával illetik, akkor ugyanezzel, plusz tudatos félrevezetéssel kell illetniük a választások előtti ígéreteket is. (9.30) A tandíj eltörlésére mondott igen kapcsolatban áll annak mértékével is, továbbá a választók ezt a tandíjrendszert utasították el, amelyről nem volt módjuk annak idején megfelelő vitákban kiérlelt, közös véleményt megfogalmazni. Nos, ennyit a múltról. Ezek most már tények. Inkább azzal kell foglalkoznunk, hogy hogyan tovább, felsőoktatás. Mindenekelőtt az egész országnak, mindannyiunknak érdeke, hogy minél több tehetséges, szorgalmas, ambiciózus fiatal jusson el a felsőoktatásba, és szerezzen diplomát. Ezért mind a kormányoldalnak, mind az ellenzéknek szent kötelessége, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt, hogy ezeket a fiatal, tehetséges gyerekeket arra biztassa, hogy minél többen jelentkezzenek egyetemekre, főiskolákra. A remélhetőleg növekvő jelentkezők szá ma, a kiélezett versenyvizsga eleve színvonalemelő hatással lesz, hiszen a magasabb eredményt elérők juthatnak majd be az államilag finanszírozott helyekre. Jövő év szeptemberében egységessé válik a nappali tagozaton a mastersképzés. Jelenleg annyit tudunk , hogy az államilag finanszírozott helyeknek 35 százaléka juthat csak a mastersképzésbe. Ez nagyon kevés ugyan, ezeket az arányszámokat emelni kellene, mindazonáltal rendkívül fontos, hogy itt felelős döntés szülessen arról, milyen szakirányok részesülnek elsősorban az államilag finanszírozott helyekben. A műszaki és a természettudományok arányszámát határozottan növelni kell. Nem volna helyes, sőt bűn volna kiszolgáltatni az államilag finanszírozott helyek elosztását a pillanatnyi divatigényeknek, azoknak az elvárásoknak, amelyek a középiskolások körében néha valamilyen idea, valamilyen elképzelés mentén megfogalmazódnak. Súlyos hiba, ha elsősorban a külföldnek képezünk. Jól tudom, az Európai Unió tagjaként a munkaerő mobilitása tekintetében ezt evidenciána k kell tekintenünk, mégis elég szegény ország vagyunk ahhoz, hogy például a kemény tízmilliós nagyságrendben kiképzett orvosok százai, esetleg ezrei menjenek külföldre azért, mert itthon munkahelyek szűnnek meg, ugyanakkor jelentős orvoshiány lép fel. Ne f eledjük azt sem, hogy a népszavazás arról is szólt, hogy a felsőoktatást közszolgáltatásnak tekinti. Ebből tehát le kell vonni azokat a következtetéseket, hogy a jövő évi költségvetés összeállításakor a felsőoktatás ennek megfelelő módon, fejlesztő hatássa l és fejlesztő aránnyal részesüljön. Végül a színvonalról, amelyről sok szó esett. Eldőlt, a tandíj most már nem befolyásolja a színvonalat, meglátásunk szerint nem is befolyásolta volna, de miután tandíj nem lesz, azokra a