Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 10 (129. szám) - A nemzeti éghajlat-változási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz):
867 ugyanígy vidéki lakhelyéről Budapestre. Azt is jó lenne tudni, hogy a minisztériumi alkalmazottak közül hányan használnak környezetkímélő hibridhajtású minisztériumi autót. A NÉSnek a végrehajtás költségeivel foglalkozó része az anyag l eggyengébb pontja, azt hiszem, nem véletlenül. Nem végzi el a kibocsátáscsökkentés számszerűsített céljainak költségelemzését, illetve csak a végső cél vonatkozásában ad meg adatot. Ennek az lehet az oka, hogy egészen nyilvánvalóan nem tudják, a megfogalma zott takarékossági, hatékonysági, csökkentési célok eléréséhez nevetségesen kevés az az összeg, ami az Új Magyarország fejlesztési terv keretében rendelkezésre áll. Ahhoz, hogy a célokat teljesíteni tudjuk, további állami forrásokat kellene biztosítani, de egyelőre fogalmunk sincs arról, hogy ezt honnan fogják tudni előteremteni. A magyar nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv kidolgozásáért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elvégezte a megfelelő számításokat annak érdekében, hogy tisztán l áthassuk, mennyibe kerülne a magyar államnak az EU által előírt évi 1 százalékos energiahatékonysági csökkentés megvalósítása. Ennek nagysága kilenc év alatt 22952870 milliárd forintnyi összeg lenne. A magyar állam által biztosítandó szükséges támogatás j elen pillanatban 7595 milliárd forint/év, ami kilenc évre összesen 690860 milliárd forint. Hogy lesz meg erre ez az összeg? Sehogy! Az a legnagyobb hibája ennek az egyébként pozitív irányba mutató stratégiai anyagnak, hogy honnan lesz erre pénz. Azt gond olom, ennek ellenére támogatnunk kell, hátha sikerül összehozni és megvalósítani az itt leírt pozitív célokat. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Hadházy Sándoré a szó. HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti éghajlatváltozási stratégia 20082025 címet viselő munka rendkívül értékes, nagyon sok pozitív gondolatot fogalmaz meg és rögzít. Alapvetően támogatni is lehet. Nem kívánom most ennek az értékelését elvégezni, csak néhány olyan kérdésre szeretn ék rámutatni, amit hiányolok ebből az anyagból, mert úgy gondolom, azért nem teljesen kerek ez a stratégia. Azt elfogadhatjuk és rögzíthetjük, hogy Magyarország súlya és szerepe a világban elég csekély, ettől függetlenü l mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a ránk kirótt elvárásoknak megfeleljünk. Ezt akkor is meg kell tennünk, ha nagyon jól tudjuk, hogy olyan nagy ipari hatalmak, mint például az Egyesült Államok vagy Kína, igazából teljességgel figyelmen kívül hagyják ezt a problémát, és olyan pályára állítják a Föld éghajlatát, ami aztán mindenki számára kényszerhelyzetet fog szülni. Ennek tükrében most először is a közlekedési kérdésekkel kívánok foglalkozni két csoportosításban. Az egyik a Duna mint vízi út szerepe és jövője, a másik pedig az országon belüli tömegközlekedés kérdése. A másodikkal kezdem. Szakemberek és mások is régóta mondják azt, hogy az ország fővároscentrikusságát, fővárosfüggését oldani kell. Nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt években, az elmúlt tizenöthúsz esztendőben több százezer ember költözött ki a főváros környékére, azonban ők itthagyták a munkahelyüket, az iskolájukat, az egészségügyi ellátórendszerüket, mivel az agglomerációban ezeket a szolgáltatásokat, lehetőségeket nem kapták m eg. Éppen ezért a kormányzat figyelmébe szeretném ajánlani, hogy az agglomerációt és a fővárost érintő súlyos környezetvédelmi kérdéseket, problémákat jelentős mértékben lehetne enyhíteni, ha az agglomeráció területén létrehoznánk munkahelyeket vagy azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fővárosba történő ingázást jelentős mértékben csökkenthetik. Ha ezt a munkát elvégezzük, akkor ki fog derülni, hogy a jelenlegi úthálózat többékevésbé képes kiszolgálni a forgalmat, illetve megfelelő tömegközlekedési rásegít éssel, annak erősítésével középtávon ezt a kérdést kezelni lehet. Ez nyilvánvalóan nemcsak környezetvédelmi problémát vet fel és old meg, hanem gazdasági és kulturális tényező is, hiszen egyben a fővárost körülölelő agglomerációt fejlesztjük, és ott teremt jük
