Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. március 10 (129. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ):
795 hogy életre kell hívni egy olyan szakértői tanácskozást, ahol az ország legjobb gazdasági, pénzügyi, egészségügyi szakemberei tesznek alternatív javaslatot arra, hogy mi leg yen a megoldás. A kialakult helyzet súlyossága okán az ország nem ér rá különféle politikai szlogenversenyt indítani. Annak érdekében, hogy pártpolitikai érdekeknek még csak az árnyéka se vetődjön erre a grémiumra, a Magyar Demokrata Fórum azt javasolja, h ogy a szakértői körbe a köztársasági elnök kérje fel az ország hiteles, nemzetközileg is elismert közgazdászait, egészségügyi szakértőit. Így lehetne biztosítani azt, hogy pártpolitikai érdekektől mentesen, és nem az elkövetkező választásokra, nem szavazat okra, nem személyes érdekekre tekintettel jöjjön létre egy javaslat. A másik válság, amit előidézett a tegnapi referendum, az alkotmányos válság, és általában és hosszú távon Magyarország kormányozhatóságát érinti. Ha a jövőben minden kormányzati döntést m eg lehet támadni egy népszavazási kérdéssel, amely úgy kezdődik, hogy “akarjae ön, hogy ingyenes legyen…”, akkor ez azt jelenti, hogy bárki van kormányon, a mindenkori ellenzék kellően demagóg kampánnyal bármilyen változtatást megakadályozhat. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) Pedig benne lennének a fékek a rendszerben, hiszen a költségvetést érintő kérdésben nem lehet népszavazást kiírni. Könnyű azt mondani, hogy Európában ilyen nagy arányú népszavazás még sosem volt. Kérem szépen, ilyen kérdést Európáb an - végignéztem - az elmúlt húsz évben senki nem tett föl (Taps az MSZP soraiban.) , mert ez a kérdés a mindennapi parlamenti politikánknak kell hogy a része legyen, s aki ajtót nyit annak, amit magának nem kíván, megeshet, hogy kormányra kerülése kapcsán vele is megtörténik. Ez a demokrácia egyik alapvető kérdése. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen az alkotmányos válságon nem lehet egyszerűen túllépni úgy, mint az előző kérdésben, hogy önmérsékletet tanúsítson a politika. Itt nem lehet! Sajnos, itt azt kell m ondani, hogy ezt az alkotmányos válságot a Magyar Országgyűlés képviselőinek és politikusainak kell megoldani itt a parlamentben, hosszú távra, mert lehet rövid távú sikereket elkönyvelni, de a magyar parlamentáris demokráciáért mi mindannyian felelősek va gyunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Kóka János frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. KÓ KA JÁNOS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Egyetértünk a miniszterelnökkel, a kormánnyal abban, hogy az Országgyűlés hajtsa végre mihamarabb a népszavazás többségi akaratát. Egyetértünk abban is, hogy az ingyenesség hamis illúziójának a táplálásáról szólt az elmúlt több mint egy év a Fidesz retorikájában. Abban is egyetértünk, hogy ha ki lehetett írni ebben a három kérdésben népszavazást, akkor nem lehet ennek költségvetési hatása, hiszen ha a költségvetést ez a néps zavazás érinthette volna, akkor nem lehetett volna rá népszavazást kiírni semmiféleképpen. Csak az az igazság, miniszterelnök úr, hogy a megoldást, a továbblépést nekünk közösen, a koalíciós partnereknek kell kidolgoznunk. Az látszik ebből a vitából, hogy az ellenzékre most sem számíthatunk. Megismétlődött az a mintázat, amely szinte minden héten: Navracsics Tibor a Fidesz nevében az állami autókban, a bútorbeszerzésekben és a marketingkiadásokban látja Magyarország összes problémájának megoldhatóságát; Sem jén Zsolt hétről hétre igyekszik alulmúlni önmagát; Dávid Ibolya elnök asszony pedig arról beszél szinte minden kérdésben, hogy a politikusokat távol kellene tartani a politikától, szakértőkre kellene bízni, tudomást nem véve arról, hogy politikai döntést kell hoznunk mindezekben a kérdésekben. Mondjuk azonban ki, hogy ennek a népszavazásnak a legtipikusabb, egyben leghamisabb érve a Fidesz és a KDNP oldaláról az volt, hogy minek fizessünk kétszer vagy másodszor, ha már egyszer fizettünk. Ezzel szemben nézz ünk közösen legalább a parlamentben szembe a valósággal, hogy az
