Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 25 (125. szám) - Németh Zsolt (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Külügyi ingatlanpanama?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter:
448 Ekkor érkezett a KVI formájában a hatályos magyar jogrendet sajátosan értelmező kormány, és törvényellenesen rátette a mancsát a vagyonra, mert e z történt: kapkodó eljárás, jogszabályellenes végzés, majd az állam által tanúsított törvényellenes magatartás. Azt már jól tudjuk a Gyurcsánykormány regnálása óta, hogy a kormány sportot űz a törvényszegésekből. Szomorú azonban, hogy a lassan mindenen el uralkodó kormányzati hatalom már a polgári igazságszolgáltatás rendszerébe is kezd beszivárogni; természetesen Draskovics Tibor személye nem hagy sok garanciát ennek a folyamatnak a megakadályozására. (Dr. Géczi József Alajos: Pfúj!) (16.00) Miniszter Assz ony! Kérdezem tehát öntől: milyen jogon rendelkezett az alapító az alapítvány több mint 2 milliárd forintos vagyonával? Milyen jogon kérte a KVI a kezelői jog, illetve a magyar állam tulajdonosi jogának bejegyzését az alapítványi székház felett a földhivat alnál? És végül: milyen módon kívánják orvosolni a törvénytelen eljárást, az alapítványi vagyon visszajuttatását a magyarságkutatás céljaira? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz padso raiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra Göncz Kinga külügyminiszter asszony fog válaszolni. Öné a szó, parancsoljon! DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Komolyan megnyugtatott volna, ha Németh Zsolt elnök úr ahelyett, hogy elkezdett volna vádaskodni, utánanézett volna annak, hogy ténylegesen miről szól ez, és még mielőtt elkezdett volna aggódni, esetleg információkat szerez. Ugyanis mindaz, amit elmondott, az egy magánalapítású alapítvány megszüntetésére vonatkozik, miközben pontosan tudja Németh Zsolt elnök úr is, hogy a Teleki László Alapítvány a kormány által alapított, közpénzből működtetett alapítvány volt, azaz közalapítvány. Ebben az értelemben a megszünteté sének jogalapja nem a polgári törvénykönyv, hanem erre másfajta törvényi előírások vonatkoznak, nevezetesen a 2006. évi LXV. törvény 1. §a, amely hatályon kívül helyezte a közalapítványokra vonatkozó rendelkezéseket, és speciális szabályokat alkotott ezek megszüntetésére. Ezt minimális utánajárással ki lehetett volna deríteni, és azt gondolom, hogy akkor az egész interpelláció fölösleges lett volna. Az a törvény kifejezetten felhatalmazta az alapítót az alapítvány megszüntetésére, és úgy rendelkezett, hogy a megszüntetéskor a vagyon az alapítóra száll vissza. Az ingó vagyonról is rendelkezik, miszerint azt kifejezetten előírja, hogy az alapítványi célokat folytató szervezetnek hasonló célokra kell átadni. Azzal a kitétellel kapcsolatban, miszerint a vagyon alapítóra való visszaszállása azt jelenti, hogy a tulajdonos a magyar állam lett, és a tulajdonosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak lett kötelessége azt bejegyeztetni, az ingatlanok állami vagyonként történő bejegyzésekor a Külügyminisztér ium kötelező hatályú megállapodást kötött a KVIvel; nem volt más választásunk, teljesen egyértelműen következik a jogszabályból. Ennek a jogutódja a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., amelynek lényege az, hogy a vagyonkezelés hozadéka az alapítványi célokra fordí tandó. Azt gondolom, hogy ez gyakorlatilag mindazt megválaszolja, amit a képviselő úr felvetett. De amit még el kell mondanunk, hogy mennyire méltányosan járt el a Külügyminisztérium, mennyire próbált odafigyelni a Teleki László Közalapítványnál alkalmazás ban állókra, illetőleg az ott megbízással dolgozókra, azt kell elmondanom, hogy a lehető legméltányosabb eljárást tanúsítottuk, amit egyébként Németh Zsolt képviselő úr is elismert akkor, amikor erről beszéltünk. Jóval a kötelező minimum felett adtunk jutt atásokat, illetőleg több olyan kötelező juttatást, amelyet korábban a közalapítvány vezetése nem adott oda az ott dolgozóknak, azokat a Külügyminisztérium a saját forrásaiból fedezte, részben a felmentéssel járó illetményt 38 munkatársnak, illetve a
