Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
3343 Lehetne nyugodtan mondani példát is a színlelt közbeszerzésekre. A vizsgálati rendszerünk ma nem alkalmas arra, esetleges feljelentések kapcsán lehet erre fényt deríteni, ha adott esetben színlelt közbeszerzést hajtanak végre, amikor már előre ismert az a pályázó, aki majd később adott esetben ingatlant vagy tulajdont fog szerezni pályáztatás esetén, vagy adott esetben egyegy munkát a maga részér ől el fog nyerni, és erre is számos példa van. Ugyanilyen színlelt szerződés kérdése, amikor egy pályáztatás alapján egy döntőbizottság felügyeletével az összeférhetetlenség kapcsán megkötik a szerződést. Ha egy éjszaka, mondjuk, 40 milliós teljesítést haj t végre egy vállalkozó, akkor itt már a színlelt szerződés gyanúja és bűncselekmény gyanúja is minden további nélkül fellelhető. Amit én magam nem értek, az a sürgősségi eljárás kérdése. Ezt is definiálni kellene, hogy mit jelent maga a sürgősségi eljárás nemzetgazdasági szempontból sürgősségi eljárás vis maior vagy katasztrófa esetén, mert én úgy érzem, hogyha ezek nem állnak fenn, akkor egy önkormányzatnál kevésbé tartok reálisnak egy sürgősségi eljárást, mert nem fordulhat elő a vis maior katasztrófán kí vül olyan eljárásrend, amely adott esetben az önkormányzat számára a sürgősségi eljárás lehetőségét lehetővé teszi. Nincs olyan meghatározás szerintem, hogy adott esetben egy önkormányzatnál ezt a formát engedélyezni kellene, vagy adott esetben eltérő a 30 vagy a 45 napos pályázati kiírás benyújtási határidejétől. Ugyanilyen a meghívásos pályáztatás kérdése is. Nagyon sokszor részt vettem a parlamenti vitában a közbeszerzéseknél - ezt évekre visszamenőleg meg lehet nézni. Olyan esetben, amikor tényleg orvos i, gyógyászati vagy katonai, hadászati technológiáról van szó, vagy adott esetben olyan informatikai rendszerről van szó, amelynek a bonyolultsága, titkossága megköveteli azt, hogy meghívásos pályázat legyen, ezeket az ember megérti. De amikor egy önkormán yzat adott esetben meghívásos pályáztatást csinál, és mondjuk, a tíz helyett meghív kettőt, aki neki szimpatikus, és onnantól fogva a döntést végrehajtja, akkor azt már irreálisnak tartom. Ez is sokszor vitát váltott ki a parlamenti vitákban, hogy mit neve zünk, mit nevezhetünk egyáltalán meghívásos pályázatnak. Ugyanilyen a legkisebb ár kérdése is. A legkisebb ár kérdése esetében, amikor a pályáztató úgy dönt, hogy a legkisebb árral benyújtott pályázatot vagy a versenytárgyaláson részt vevőt kizárja magából a versenyből, viszont minden további nélkül, és a jelenlegi törvényi szakaszban is az áll, hogy mindenképpen értesíteni kell azt a pályázót, és be kell hívni legalább egy írásos indok alapján, meg kell indokolni, hogy miért nyújtotta be a legkisebb értéke n a közbeszerzés által kiírt pályázattal kapcsolatos árkalkulációját, én ezt egy helyes lépésnek tartom, mert manapság szokás azt mondani, hogy ő adta be a legkisebbet, és akkor onnantól fogva automatikusan kizárom, és mehet a sóhivatalba, holott én úgy ér zem, kellőképpen meg tud indokolni, mondjuk, egy tevékenységet, több éve egy helyen végez, profi eszközökkel bírja elvégezni azokat a munkákat - akkor nem látok okot arra, hogy értesítés vagy megkérdezés nélkül egy pályázatból ki lehessen zárni. A másik il yen dolog, amire mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, hogy tegnap szavaztunk a módosító indítványokról, a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának a kérdéséről. Képviselőtársaim, a múlt héten annak az általános vitájában is b eszéltünk a mentorok kérdéséről. Itt megint az összeférhetetlenség jön össze, hogy amikor kormányzati felelősséget végez valaki, jogkör nélkül végzi ezt a tevékenységet, és ráadásul kezdeményezheti, hisz egyegy pályázat esetében vagy egyegy munka végreha jtása esetében, aminél 1520 hatósági eljárásnak kell megfelelni, és mondjuk, adott esetben egy mentor a hatóságokat összehívhatja egy helyre, onnantól fogva úgy érzem, hogy ez is maga az összeférhetetlenség, adott esetben lehet nyugodtan úgy fogalmazni, h ogy a lobbitörvény átjátszása, valamint a hatósági jogkörök átvétele. Úgy érzem, ezeket is mindenképpen rendezni kellene ahhoz, hogy valóban egy olyan közbeszerzési törvényünk legyen, amely részben és egészben csökkenti a korrupció esélyét, lehetőségét. It t jön be az is, amikor egy önkormányzat megpályáztat valamit közbeszerzési eljárás alapján, és mondjuk, egy képviselő rendre elnyeri a munkát akár fővállalkozóként, akár