Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
3339 venni a közbeszerzési eljárásban, mert egy olyan nagy csomagban kellett volna részt venniük, amire nem volt lehetőségük. Támogatjuk és fontosnak tartjuk azt, hogy a szolgál tató állam fogalma megjelenjen a közbeszerzési törvényben. Továbbra is legyen kötelező a hirdetmények ellenőrzése a tanács titkársága által, pénzért, tehát általános jelleggel ezért továbbra is fizetni kelljen, hiszen azt gondoljuk, ez egy szolgáltatás, de legyenek a díjfizetés alól mentes szervezetek, intézmények. Ma Magyarországon, a korábbi időszakot figyelembe véve, a gyakorlat alapján megállapítható az, hogy a nagyobb önkormányzatok, a nagyobb gazdasági társaságok az elmúlt időszak tapasztalatait össze gezve és a szakértői hálózat kiépítésével biztosították maguk számára azt, hogy eredményesen tudjanak kiírni közbeszerzési eljárást, vagy adott esetben a másik oldalról eredményesen tudjanak abban részt venni. A korábbi elképzelés, amely lehetőséget teremt ett volna arra, hogy a következő időszakban a hirdetményeket ellenőrizze a Közbeszerzési Tanács Titkársága, azt gondoljuk, rossz folyamatot indított volna el, azért, mert bizonyára lett volna jó néhány olyan önkormányzat, amely spórolás címén megpróbálta v olna ezt a kötelező elemet kiiktatni, azonban a későbbiek során azért, mert a hirdetményük nem felelt volna meg a törvényi előírásoknak - megjegyzem, néhány eljárás során nagyon szigorú feltételek vannak a törvényben a hirdetmény kötelező elemeivel kapcsol atban , ez oda vezetett volna, hogy ez az eljárás a későbbiek során a határidőket tekintve módosult volna, hiszen jogorvoslati következménye lett volna, ezáltal maga a közbeszerzés eredményeként megvalósítani kívánt beruházás vagy szolgáltatás késedelmet szenvedett volna, hiszen ez hosszabb határidőt jelentett volna. Azt gondoljuk, vissza kell állítani a hirdetmények kötelező ellenőrzését, még egyszer hangsúlyozom, pénzért, tehát szolgáltatásként, de teremtsünk lehetőséget arra, hogy a kisebb lélekszámú ön kormányzatok, kisebb lélekszámú önkormányzatok intézményei, adott esetben civil szervezetek ha a közbeszerzés hatálya alá tartoznak, legyen lehetőségük arra, hogy mindezt díjmentesen valósítsák meg. A következő az elektronikus közbeszerzési eljárás kötelez ő bevezetése. Korábban is elmondtuk, nagyon pártoljuk azt, hogy a következő időszakban - majd valamikor - az elektronikus közbeszerzési eljárás általános gyakorlattá váljon, azonban úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi törvényjavaslatban szereplő hatálybalépési időpontokat kijjebb kell tolnunk, módosítanunk kell azokat, hiszen azt gondoljuk, vannak olyan résztvevői, lehetnek olyan résztvevői a közbeszerzési eljárásoknak, akik már most felkészültek arra, hogy ilyen eljárásokat elektronikus formában lebonyolítsana k, azonban ha ezt kötelező jelleggel vezetjük be, akkor gondolnunk kell azokra a résztvevőkre is, akik ezt csak később tudják biztosítani. Nem támogatjuk azt, hogy az egészségügyi szolgáltatási koncesszió keretében ezek az eljárások kikerüljenek a közbesze rzési törvény hatálya alól. Nem látunk olyan elvet vagy olyan kötelező feladatot, amely szükségessé tenné ezt a módosítást. Azt gondoljuk, hogy az egészségügyi szolgáltatás az egyik olyan közjellegű szolgáltatás, amelynek a legnagyobb nyilvánosság előtt ke ll lebonyolódnia, és ha nekünk az a szándékunk, hogy a közbeszerzési törvény általános alapelvei ilyeneket valósítsanak meg, akkor továbbra is az a feladatunk, hogy ezek az eljárások a közbeszerzési törvény hatálya alatt valósuljanak meg. Mi az, amit továb bra is aggályosnak tartunk? A projekttársaság intézményét. A jelenlegi formájában semmiféleképpen nem támogatnánk ezt. Láttunk már módosító javaslatokat ezzel kapcsolatban, azokkal együtt talán tudnánk támogatni. De szeretném egy dologra felhívni a figyelm et. Nevezetesen: nem minden esetben jó az, ha a gyakorlathoz alakítjuk a törvényi szabályozást, ráadásul ha ezt egy rossz gyakorlathoz tesszük. Ugyanilyen aggályosnak tartjuk az erőforrást adó szervezet és az alvállalkozó közötti fogalmi megkülönböztetést. Korábban sem volt egyértelmű ez a fogalmi megkülönböztetés. Lehet, hogy most a jobbító szándék vezette azokat, akik megpróbálják rendezni a két fogalom közötti különbségtételt, de azt gondolom, ez inkább közelíti a két fogalmat, és egy még átláthatatlanab b szituációt teremt.
