Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LAKOS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3330 Az autóbusszal végzett és a vasúti közszolgáltatás területén hasonló szabályozás kialakításával az alágazatsemlegesség, vagyis a kettő szolgáltatás közötti cseresz abatosság jól érvényesíthető; legalábbis ez a cél. A közszolgáltatási szerződést a pénzügyminiszter legfeljebb 15 évre szólóan kötheti meg, a közszolgáltatás ezen részletes kodifikálása tehát szükséges és indokolt. A másik lényeges eleme ennek a törvénymód osításnak, javaslatnak, amelyre fölhívom a figyelmet, a közérdekűség fogalma a 15. §ban. Az országos vasúti pályahálózat létesítésének, felújításának és fejlesztésének közérdekű és közcélú tevékenységgé való minősítése a gyorsforgalmi közutakra vonatkozó megfelelő szabályozással harmonizál, és egyúttal közös társadalmi érdekünket jeleníti meg. Tehát szintén lényeges és támogatható módosításnak tekintendő részünkről. A 29., 33., 34. §ok a vasúti munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről szólnak. A hatá ron átnyúló szolgáltatásban tevékenykedő vasutasok, vagyis a törvény szóhasználatával élve a határon átnyúló, a szolgáltatásban dolgozó, utazó vasúti munkavállalók, valamint a mozdonyvezetők esetében az azok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó európai i rányelvek átvétele és kodifikálása jogharmonizációs kötelezettségünk. (13.10) A javaslat megkülönbözteti a lakóhelyi és a lakóhelyen kívüli pihenőidőt, részletesen szabályozza a napi pihenőidőt, a heti pihenőidőt, a munkaközi szüneteket és külön a mozdonyv ezetőkre vonatkozó rendelkezéseket is. Így például a pihenőidő hossza a lakóhelyen eltöltve 24 órás időszakonként megszakítás nélkül legalább 12 óra, a lakóhelyen kívüli pihenőidő pedig szintén 24 órás időszakonként legalább 8 óra. Egy naptári évben legalá bb 24 alkalommal megszakítás nélkül 60 órás pihenőidőt kell biztosítani, és ebben minimum 12 alkalommal bele kell esnie a szombatvasárnapnak is. Tehát egy igen részletes szabályozást kapunk a javaslattal. Azért részleteztem, mert igazán fontosnak tartom, hiszen ez lényeges eleme ennek a módosításnak. Mindezen rendelkezések törvénybe foglalása nyilván nem vitatható kötelezettségünk, mint ahogy az sem, hogy az utazó vasúti munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek megsértőivel szemben a közlekedési hatósá g kell hogy fellépjen feladatkörének ennek megfelelően történő módosítása eredményeképpen. A vasúti pályakapacitáselosztó szervezetre, illetve annak vezető munkatársaira és a munkatársak közeli hozzátartozóira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szin tén megjelennek ebben a törvénymódosításban, a 27. §ban. Az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása és szigorítása a független, elfogultság- és érdekeltségmentes működés garanciájául szolgál. Mindennek oka és indokoltsága nem vonható kétségbe, hiszen a vasúti kapacitás elosztását olyan szervezet nem láthatja el, amely a vállalkozó vasúti társaságoktól bármely formában is függene. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzése és vizsgáztatása a 11., 12., 33. és 34. §okban jelenik meg, bizonyos vasúti munkaköröket betöltő szakemberek képzésének és vizsgáztatásának, az ott alkalmazandó alapelveknek, a vasúti vizsgaközpont szakmai irányításáról szóló alapelvek törvényben történő rögzítésének ez a javaslat szükséges és indokolt eleme. Ugyanúgy, mint a közlekedési hatóság feladatkörének kibővítése, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltők képzési, oktatási és vizsgáztatási vonatkozásai is. Megjelenik egy új fogalom a törvény 1. §ában, a “nem függet len vasúti pályahálózatműködtető” fogalma, amely az integrált vasúttársaság fogalma helyett került be a törvénybe. A MÁV négy részre történő szétbontását követően csak a GYSEV maradt meg integrált vasúti társaságként, ennek a cégnek a megjelölését szolgál ja az új fogalom. Ez lesz a szerződő partnere a vasúti pályakapacitást elosztó szervezetnek. E módosulás következménye egy új kormányrendelet is, amely az előterjesztés 2. mellékletét képezi. Megjelenik az 1. §ban a “saját célú vasúti pályahálózat” fogalm a is. A közismert szóhasználatban iparvágánynak nevezett vasúti pályaszakaszok működtetését oly módon biztosítja ez
