Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
3299 pedig nem akartunk adni, mert azt mondtuk, hogy az Alkotmánybíróságot nem lehet ilyen helyzetbe hozni, hogy költségvetési tartalmi kérdésekről döntsön, ez a mindenkori kormánytöbbség feladata. Tehát én azt gondolom, hogy erre a kétharmados törvényre nincs szükség. Egy egyszerű törvényt, 50 százalékkal elfogadható törvényt vagy az államháztartási törvény alakítását fontosnak tartanám, hogy átláthatóbb legyen, vagy az egész eljárási rendet, ami a költségvetés alkotását és a zárszámadás elfogadását szab ályozza, az aprólékosabb és részletezőbb legyen. (10.40) Mindig elmondtam azt is, most is mondom, azt tartanám fontosnak, hogy az Országgyűlést vagy annak legalább költségvetési bizottságát beemeljük már a költségvetés előkészítésének folyamatába, s ne csa k valamikor az ősszel, amikor már a sajtó előtt van minden, találkozzék a költségvetési bizottság azzal, amin a kormány egész évben dolgozott. Tehát az Országgyűlésnek adnék rangot, mert a költségvetési jog az Országgyűlés joga. A mi gyakorlatunkban ez nem így van. Tehát ezeket a kérdéseket úgy szabályoznám, hogy legalább az Országgyűlést vagy annak költségvetési bizottságát vonnám be a költségvetés előkészítésébe. Ezen keresztül kapna nyilvánosságot a költségvetés előkészítése. A következő kérdéskör - s ta lán ez a legizgalmasabb a költségvetési szabályrendszer kapcsán , hogy szükség vane valamifajta hivatalra, amit eddig nem ismert a magyar alkotmányos rend. Én továbbra is azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszéknek - persze lehetne még szabályozni, hogy an tegyen eleget ennek a feladatának; egyébként maradéktalanul meg tud felelni annak a feladatnak, amit a hivatalnak adnánk, vagyis a költségvetés véleményezésének - adhatnánk rangot. Rajtunk múlik, hogy ezeket a kérdéseket így szabályozzuk. Nem látom érte lmét egy hivatal felállításának, hisz ennek a hivatalnak amellett, hogy viszonylag drága, igazából csak egy feladata lenne, a költségvetés véleményezése. Számomra ez a legszimpatikusabb megoldás. Ha nem a Számvevőszékben gondolkodunk, vagy a Számvevőszék m ellett másban is gondolkodunk, akkor én ezt a tudást - néhány európai ország gyakorlatát követve - a piacról venném fel, hogy kimozduljunk a politika bűvköréből, kimozduljunk ebből a teremből, és a piacról szerezve ezt a tudást valahogy bevonnám ebbe az el járási rendbe, mert annak is hírértéke lenne, ha tőlünk független meghatározó piaci szereplők, ilyen tudással rendelkező intézmények valamit állítanának a beterjesztett költségvetésről. Számunkra ez lenne elfogadható. Mondom, elsődlegesen továbbra is az ÁS Zban gondolkodnánk. Nem fogadom el azt az állítást, amivel magyarázni akarják a dolgokat, hogy azért, mert az ÁSZ ellenőrzésre jogosult, a költségvetés véleményezése az ÁSZtól független intézményhez kell hogy kerüljön. Szerintem a kettő tökéletesen megfé r egymás mellett. De ha abban gondolkodunk, hogy valami független intézmény is kerüljön be, akkor a piacról szerezném be ezt a tudást és nem máshonnan. Ha kompromisszumokat akarunk találni - mert most már ideje lenne erről beszélni , akkor azt gondolom, l egalábbis ma ezt látom, nincs kétharmados támogatottsága az önkormányzati rendszer bármilyen féken tartásának. Azt, ami itt be van terjesztve, el kellene felejteni. Azt gondolom, nincs támogatottsága annak, hogy kétharmados törvényt alkossunk, és ebben a k étharmados törvényben közgazdasági szabályokat állapítsunk meg. Ez 50 százalékos költségvetési ügy. Azt gondolom, végre ezeket is el kellene felejteni. Főleg nincs értelme az egésznek úgy, hogy ennek egyébként sincs az alkotmányban megalapozott lába, tehát semmiféle garanciát nem jelent, nem jelent alkotmánybírósági kontrollt érdemben, ezért ezzel ne kísérletezzünk. Ahol a megegyezés lehetőségét látom, az az alkotmánymódosítás azokban a szabályokban, amik léteznek, de az alkotmányba valók. Ahogy Wiener képv iselő úr fogalmazott, arra én mindenképp ráerősítenék, és vagy az államháztartási törvényben, vagy egy 50 százalékos költségvetési szabályrendszert megalkotó törvényben a mi frakciónk partner lenne, de csak ebben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)
