Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. június 3 (153. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
3298 akarja, mert itt a kormány dönt végül is ezekről a kérdésekről, hogy eg yszerűen az adott évet végigéljék. Ebben a szituációban felvetni azt, hogy a hitelfelvételi lehetőségeiket is korlátozza a kormány, én azt gondolom, hogy ez átgondolatlan és felelőtlen, mert ez összedönti a rendszert. A rendszert pedig valakik igénybe vesz ik, gondoljanak a szociális otthonokra, az egészségügyi ellátás rendszerére. Ne csak az önkormányzati politikusokat lássuk, mert ha csak őket látnánk, akkor néhány emberben felvetődhet a kérdés, hogy mondjuk, ilyen módon is kezelhető ez a kérdés. De ezeket a szolgáltatásokat valakik igénybe veszik, az önkormányzatoknak ebben nagyobb a felelőssége, azt gondolom, mint a kormánynak. Ilyen felelőtlenül nem lehet eljárni, ahogy a kormány eljárni szándékozik, és mondom, most már a hitelfelvételi lehetőségeknek is gátat szabna. Ráadásul nem az önkormányzati világ veszélyezteti az államháztartási egyensúlyt, bár ha továbbra is tart ez a forráskivonás az önkormányzati rendszerből, amit évek óta megszenvedtünk, akkor nyilvánvalóan az önkormányzatok is egyre többet tes znek majd hozzá a nem kívánt államháztartási hiányhoz. A másik két törvényre térve, és elsősorban az alkotmányban gondolkodva, és részben a televízión keresztül az első felszólaló, Wiener György úr képviselő okfejtését is látva, ő azzal indított, hogy kétf éle szabályt akar itt az alkotmány meghonosítani. Az egyik gyakorlatilag azoknak a szabályoknak az alkotmányba emelése, amely szabályok léteznek az államháztartási törvényben, de az alkotmányban lenne a helyük. Ezzel tökéletesen egyetértek, ha ezt célozzuk meg az alkotmány módosítása során, akkor én arra fogom kérni a frakciónkat, hogy támogassa ezt a törekvést. Tehát ezeknek az alkotmányba való szabályoknak az államháztartási törvényből az alkotmányba emeléséről van szó. Itt csak mire gondolhatok? Magától értetődik, hogy költségvetést beterjeszteni a kormány fog, és zárszámadást beterjeszteni is a kormány fog. Ez eddig is teljesen világos volt számunkra, de kétségtelen, hogy nincs az alkotmányban szabályozva. Módosítást beterjeszteni, ezt már nem gondolom, hogy a kormány fog. Nemcsak a kormány tehet módosítást, hanem ezt meghagynám akár képviselőnek is, de hogy beterjeszteni zárszámadást és költségvetési törvényt, ez a kormány privilégiuma, ez számunkra teljesen elfogadható. Hogy az ex lex állapotot, amikor nincs elfogadott költségvetés, szabályozni kell az alkotmányban, megint magától értetődő lenne. Viszont az alkotmányba semmi olyan szabályt nem emelnénk be - és itt van vita köztünk, ami közgazdasági tartalmú szabály. Ma lehet, hogy azt gondoljuk, hogy az elsődleges egyenleg kérdését úgy kell szabályozni, ahogy itt ez elő van írva, vitatkozhatunk azon, hogy maastrichti kritériumokból mi következik, vagy a lisszaboni szerződés mit diktál, ezek a szabályok változóak. Én azt gondolom, hogy közgazdasági jellegű szabályokat az alkotmányba nem emelnék, főleg ilyet, hogy fenntarthatóság. Az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül gyakorolja az Országgyűlés és a kormány a hatásköreit. Ezzel a szabállyal soha nem tudnánk mit kezdeni, ezek olyan puha és meghatározhatatlan jogfogalmak, amikkel nem megyünk semmire. Ezeket nem szabályoznám az alkotmányban, és az elsődleges egyenleg kérdését se vonnám alkotmányos szabályozási tárgykörbe. Kelle egy kétharmados törvény? - mert itt az alkotmány arról i s rendelkezne, hogy egy költségvetési szabály a rendszerről kétharmados törvényben dönt, és ez a törvény szabályozza a költségvetés átláthatóságának és fenntarthatóságának kérdéskörét. A KDNPfrakciónak az egyeztetéseken is mindig az volt az álláspontja - ezt újra megerősítem, mert tegnap Veres János pénzügyminiszter úr az egyeztetések során a mi megállapodásainkat úgy elengedte maga mellett, és úgy tekintette az egyeztetéseket, mintha csak a Fidesz menne szembe a kormány álláspontjával, gyakorlatilag a KDN P álláspontja jó ideje az , hogy nincsen szükség kétharmados törvényekre. Ha ezeket a közgazdaságinak mondott szabályokat, elsődleges egyenleg és fenntarthatósági ködös szabályokat nem emeljük be az alkotmányba, akkor nincsen értelme önmagában kétharmados törvényt alkotni. Ha a kétharmados törvény vagy bármilyen törvény nem kap alkotmányos fogódzót, akkor az semmiféle garanciát nem jelent a betartására. Alkotmányos fogódzót közgazdasági kérdé sekben
