Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
324 Nos, az első és legfontosabb problémánk ezzel az anyaggal, hogy pont ez hiányzik az anyagból. Ha bárki a parlamenti képviselők közül elolvasta ezt a háttéranyagot, megnézte a 15 pontot a határozati javaslatból, vagy odaadjuk egy átlag állampolg árnak, hogy nézze meg, és próbálja meg vizionálni, hogy milyen lesz 510 év múlva a magyar energiaellátás, nem tud ebben a tekintetben semmi konkrétumot mondani. Nem tud semmi konkrétumot mondani, és itt nem arról van szó, hogy azt várjuk el a kormánytól, hogy jelölje meg, mondja ki, hogy mondjuk, tíz év múlva a földgáz vagy a villamos energia fogyasztói ára mennyi lesz, hiszen ez képtelenség lenne. De igenis elvártuk volna, mint ahogyan az előbb Podolák Györgytől elég világosan elhangzott, hogy milyen stra tégiai irányokat kíván kijelölni, mi lesz a következő öttíz év beruházási oldalról például legfontosabb intézkedése a kormány részéről, mit készítenek elő, ezek milyen forrásigénnyel rendelkeznek, ezekre rendelkezésre állnake a szükséges források vagy se m. Itt csendben jegyzem meg, hogy a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet 2007. június 30áig kellett volna leadnia Magyarországnak az Európai Bizottság számára; ez nem történt meg. Jellemző tehát, hogy nemcsak a koncepció szintjén, hanem a cselekv ési terv szintjén is súlyos, kiáltó problémák vannak a kormányzati gondolkodásban. Ez a dokumentum tehát alkalmatlan arra a célra, amire meg kellene felelnie. Miért mondhatom ezt ilyen bizonyossággal? Az anyag nem tartalmaz pontos helyzetértékelést, és enn ek hiányában szerintem lehetetlen egy ilyen távlati koncepció megalkotása. Nem foglalkozik az anyag az éghajlatváltozással - ez már itt több bizottsági véleményben elhangzott , holott az energiafelhasználás szempontjából kiemelten fontos ennek a tényezőne k a vizsgálata. Nem tartalmaz számításokat arra vonatkozóan, hogy az energiafelhasználás szerkezete az elmúlt években hogyan és miért alakult abba az irányba. Nincsenek kimutatások arra nézve, hogy milyen irányú változásokat és főleg milyen áron kíván megv alósítani a koncepció. Az is elhangzott már, csak ismételni tudom a képviselő kollégákat, hogy az energiatakarékossággal foglalkozó tervek hiányoznak ebből a koncepcióból, olyannyira, hogy ez a szó szinte nem is szerepel ebben a dokumentumban. A megújuló e nergiaforrásokra vonatkozóan is csak felhívást tartalmaz ez a jövőbeni koncepció, és nincsen semmi konkrétum arra vonatkozóan, hogy mit várhatunk e téren ettől a kormánytól, a kormány gondolkodásától. Egy rövid példát itt a koncepciótlanságra hadd idézzek föl: adózási kérdés. Köztudott, hogy adózási szempontból hogyan tudjuk vagy hogyan lehet befolyásolni például az energiafelhasználást Magyarországon. Mi történt az elmúlt években? Ha megnézzük a kormány energetikához fűződő adózási koncepcióját, akkor azt látjuk, hogy teljes fejetlenség volt ebben a kérdésben is. A gáz és a villamos energia után fizetendő általános forgalmi adót 2004 januárjában emelték meg. Amíg a gáznál egy 3 százalékpontos emelés volt 12ről 15 százalékra, addig a villamos energia áfáját 12ről 25 százalékra emelték. Majd ezt követően a villamos energia után fizetendő adó áfakulcsa 20 százalékosra csökkent - a választások előtt, hadd tegyem hozzá , a gázár után fizetendő áfakulcsot pedig a választások után, 2006 szeptemberében jelentősen megemelték. Közben még egy energiaadót is bevezettek, emlékeztetném a tisztelt kollégákat arra, hogy 2006ban, a drasztikus adóemelések időszakában az energiaadó bevezetésére is sor került. Tehát két és fél éven belül háromszor változtattak az adómérté ken, a 12 százalékról induló áfakulcsok végül is 20 százalékot értek el, bár igaz, hogy eltérő utat jártak be az elmúlt időpontokban. Tehát a legnagyobb jóindulattal sem tudom azt mondani, hogy akár a Gazdasági Minisztérium, akár a Pénzügyminisztérium, de a kormány egésze is koncepció szintjén el tudta volna dönteni az elmúlt években, hogy mit vár el energiakérdésekben. Továbbvizsgálva azonban a tervezetet, további kérdések merülnek föl. Milyen eszközökkel kívánja megvalósítani a kormány a korántsem konkrét célokat? A tervezet kiemelten foglalkozik a verseny fontosságával, olyannyira, hogy ezt minden létező fórumon, most az államtitkári expozéban is hallhattuk, hogy a versenyképesség javítása lesz az egyik legfontosabb szempont. Mit hallunk ezzel szemben a s zakma részéről a gazdasági bizottság ülésén? Az Ipari Energiafogyasztók
