Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. február 19 (124. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SZIRBIK IMRE, az európai ügyek bizottsága előadója:
307 már az előző év június 30áig szükség lett volna, de ez nem történt meg. Most nemcsak az a probléma, hogy az atomerőműkapacitás bővítésének kérdésében a kormány kap felhatalmazást az előterjesztés szerint, hanem az is, hogy ezt a fontos témát öss zességében egy napon, szekcióülésen, legfeljebb két óra hosszán keresztül tárgyalták az odahívott szervezetekkel. Ez mégiscsak egy olyan kérdés, amiről nem szabad ilyen könnyedén tárgyalni és előterjesztéseket megfogalmazni. Maga Fodor Gábor azt mondta, ho gy az atomenergiával kapcsolatos kérdésben mindenképpen meg kell kérdezni az ország lakosságát. Véleményünk szerint ez rendkívül fontos lenne már csak azért is, mert a javaslatban konkrétan a kormányt hatalmazzák fel arra, hogy a döntéselőkészítést megkez dje. Úgy atomerőműkapacitásokról van szó. Ez nem egyszerű, nem egy könnyed dolog, nem egy könnyed műfaj. Azt gondolom, bármilyen lépés történik ezzel kapcsolatban, meg kell a lakosságot kérdezni. Ez a koncepció 2020ig szól, érinti a mindennapjainkat, éri nti a biztonságot, a szociális biztonságot is többek között. Véleményünk szerint nem szabad ilyen felhatalmazást adni a kormánynak, mert az fog történni, amit már megszoktunk. Megkezdődik a tanulmányok gyártása, a tanulmányok gyártása után pedig nyilvánval ó lesz a kijelentés, hogy most már valamit tenni is kell, ebből valamit meg kell csinálni. Ha visszaemlékszünk 1986ra, Csernobilra, letagadták még azt is, hogy egyáltalán volt nukleáris baleset, akkor, azt gondolom, minden emberben van egyfajta félelem, r emegés, ha az atomerőműre gondol, és arra, hogy mi történhet akkor, ha az történik, amit hallottunk tegnap a miniszterelnök úrtól. Azt hallottuk ugyanis, hogy fel kell gyorsítani a maradék állami vagyon eladását, és ha tudjuk azt, mivel szóba is került már , hogy a Magyar Villamos Művek között van a Paksi Atomerőmű is, akkor a félelmeink, aggályaink még erősebbek. Tehát summa summarum, egy ilyen fontos kérdésben, mint az atomerőműkapacitás bővítése, nem lehet lépéseket tenni anélkül, hogy erről a lakosság n e mondjon véleményt. Tisztelettel kérem, gondolják ezt meg. Ez nem egy egyszerű kis vagyonkimentési akció lehet, hanem annál sokkal súlyosabb. Atomerőműről van szó, atomerőműkapacitás bővítéséről. A lakosságot meg kell kérdezni. Tisztelettel kérem önöket, hogy azért ne támogassák a javaslat általános vitára alkalmasságát, ugyan már támogatták nagyon sokan, de ne támogassák az elfogadását, mert ez a kérdés mindenkit foglalkoztat. Köszönöm szépen. (Podolák György: El kellett volna olvasni az anyagot, akkor n em mondanál ilyet.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Szirbik Imrének, az európai ügyek bizottsága előadójának. SZIRBIK IMRE , az európai ügyek bizottsága előadója : Tisztelt Ház! Az európai ügyek bizottsága a hazánk energiapolitikájáról szóló előterjes ztést elsősorban európai kontextusban vizsgálta. Abból a szempontból értékelte, hogy vajon az európai együttműködés keretében Magyarországnak mekkora mozgástere van a politika kialakításában, illetve az európai együttműködés során mik azok a lehetőségek, a melyek az ország esélyeit, ezáltal az energiapolitika megalapozását és megvalósítását elősegítik. A kérdés jelentősége a bizottságon belül gyakorlatilag nem képezte vita tárgyát, hiszen úgy gondoljuk valamennyien, bármelyik oldalán is ülünk ennek a parlame nti patkónak, hogy az ország életét alapvetően meghatározó kérdésről van szó. Hiszen az energiapolitikának nincs olyan területe, amely akár önmagában a gazdaságpolitikában ne jelentene alapvető kérdést, akár más törvénykezési aspektusból, akár gondolkodásm ódban ne jelentsen olyan területeket, amelyek mindenütt kapcsolatokkal rendelkeznek. Tekintsünk ebből néhány dolgot! Az előzőekben, akár az expozéban, akár már a vitában is elhangzott az, hogy bizony Magyarország földgáz- és kőolajfüggősége alapvetően hatá rozza meg a további gondolkodásunk módját, és néhány esztendő alatt a kőolaj világpiaci ára háromszorosára szökvén igencsak átrendezte a világ ezen kérdéseit.
