Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak

2008. május 26 (150. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Mandur László): - SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:

3051 Embereim leveszik a sapkájukat

. Látod, Pista, minden élet idetorkollik. Te már túl vagy a nagy

pillanaton, amelynek közelsége annyiszor szorongatta torkunkat. Mennyi szenvedés vár még ránk,

hogy aztán követhessünk téged és benneteket, névtelen milliókat ezen az úton! Láttalak, amint ön

kívületben rohamoztál. Szép és felemelő látvány volt. Mégis, mi lett a

nagyszerű haditettből? Arcodra már napokkal előbb rá volt írva a halál. Én megláttam rajtad, mint

ahogyan megláttam Kiss őrmesteren is. De hiába szóltam volna, itt nincs szabad akaratun

k. Katonák

vagyunk. Emléked és példád előttem marad. Ha majd valamikor kisfiamnak vagy apró barátaimnak

mesélni fogok, szeretetvirágokkal övezem fel emléked.”… “Isten veled, kedves barátom! Hangulatomat sokáig deprimálta szegény Pista halála. Á

lmaimban azóta is többször látom, és

folytatom vele azt a vég nélküli beszélgetést, amelyet ott, halotti gödre fölött kezdtem el. Hősi halottaim tisztességes eltemetése után hozzálátok zászlóaljam megszervezéséhez…” Így ír édesapám “Tűzözön” című visszaeml

ékezésében. Ezeknek a gondolatoknak különös

aktualitást ad, hogy tegnap volt a magyar hősök emlékünnepe. A hőseinkre való méltó emlékezés

nem merülhet ki szavakban, a szavakat tetteknek is kell kísérni: egy háborúnak csak akkor van

igazán vége, ha a hősi h

alottakat tisztességesen eltemetik. Az elcsatolt területeken szerencsére még akadnak magyarok, akik elszántan fáradoznak azon,

hogy hősi halottaink megkaphassák a végtisztességet. Kiemelkedő szerepet tölt be ebben a Tordán

élő Pataky József, akinek éppen a múlt héten adományoztak a honvédelem napja alkalmából a

magyar hadisírok, hadi emlékművek és kegyeleti helyek ápolása és gondozása érdekében végzett

munkája elismeréséül “II. osztályú magyar hadisírgondozásért” kitüntető címet. Ő egyébként a

Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke, amit Magyarországról dr. Cech Vilmos támogat,

szintén fáradtságot nem ismerő, áldozatos munkával. Örömmel fogadtuk a 94/2008. (IV. 23.) kormányrendeletet, amely a Magyar Köztársaság

kormánya és Románia kormánya között a rom

ániai magyar hadisírok és a magyarországi román

hadisírok jogi helyzetét rendezi. Ez azért különösen fontos, mert sok magyar hősi halott nyugszik a

mai Románia területén. Úgy érezzük azonban, hogy sok múlik a végrehajtáson. Szeretnénk, ha mostanáig a megál

lapodás

hiányában jelentkező problémák végre megoldódnának. Úgy gondolom, hogy a már említett, a

hadisírgondozásokban jártasságukat és alkalmasságukat több alkalommal is bizonyító Pataky József

és dr. Cech Vilmos véleménye mindenképpen megfontolandó ebben

a tekintetben. Ők elvárják, hogy

a végrehajtási utasítás pontosan és egyértelműen határozza meg a hatás- és feladatkörök, a

végrehajtás során felmerülő költségek viselésének helyét, módját, mértékét és felelősét. Sok esetben

kevés az elhatárolás, hiszen je

lentős anyagi ráfordításra is szükség van. Szerencsére még vannak a hősök végtisztességének megadása iránt elszánt, áldozatkész emberek.

Jó lenne, ha önfeláldozó munkájukat megkönnyítené egy alkalmas végrehajtási rendelet. Köszönöm a figyelmet.

(Koszorús L

ászló tapsol.) ELNÖK (Mandur László)

: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Simon Gábor államtitkár úr kért szót.

Parancsoljon! (22.40) SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Ú

r! Tisztelt Ház! Hallgatva önt, az ember

érzelmekkel lesz tele. Mert az élet megbecsülése, a hősi halál tisztelete, egy nemzet összetartozását

megjelenítő, a múltban gyökerező események mindmind az életünk része. Kicsit a lelkünkben is

viselünk egyegy da

rabkát, egy kicsit a jövőnk részeként a múltunkból is viszünk magunkkal. Éppen