Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2893 ajánlásai között legjobb gyakorlatként megjelenő, úgynevezett átláthatósági megállapodás megjelenítését a közbeszerzési törvény rendelkezés ei között. A Transparency International tapasztalatai szerint az ilyen megállapodások alkalmazása 3060 százalékkal csökkentheti a beszerzések árát, növeli a bizalmat a közintézményekben, és elősegíti a versenyt is. E sajátos megállapodások lényege, hogy a felek által választott független szakértő a közbeszerzési eljárás valamennyi mozzanatát ellenőrzi, az esetleges jogsértéseket jelzi, valamint az eljárás egyes fázisairól jelentést tesz közzé. (18.00) A törvénymódosítás - elfogadva a javaslatot - tartalmaz za ezt a jogintézményt. Ahogyan azt az előbbiekben már említettem, a törvényjavaslat célja a jogalkalmazás során felmerülő problémák kiigazítása is. E körben említeném meg az erőforrást nyújtó szervezetre, a hiánypótlásra és a kirívóan alacsony árra vonatk ozó szabályok módosítását is. Utóbbi esetében a törvényjavaslat kimondaná, hogy az ajánlatkérő indokolást köteles kérni, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, illetve a szerződés teljesí tése kapcsán felmerülő egyéb költségek nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet. Az indokolás vizsgálatát követően az ajánlatkérő köteles az adott ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani, ha az ajánlati ár a szerződés teljesítéséhez szükséges él őmunkaráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben, vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Ez a m ódosítás a feketefoglalkoztatás elleni fellépés hatékony eszköze lehet. Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési jogorvoslati rendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatok három fő, egymással szorosan összefüggő eleme a következő: a Közbeszerzési Döntőbizot tság eljárására vonatkozó egyes szabályok módosítása a hatékony döntőbizottsági eljárás érdekében; a szerződéskötési moratórium szabályainak átalakítása a jogszerűtlen szerződések kiküszöbölése érdekében; valamint a közbeszerzési szerződés érvénytelenségév el kapcsolatos rendelkezések elhelyezése a közbeszerzési törvényben a jogsértések reparációja érdekében. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó módosítási javaslatok közül kiemelném, hogy a közbeszerzési eljárások elektronikussá válásával párh uzamosan a jogorvoslati eljárások szintén elektronikussá válnának, vagyis 2009. július 1jétől a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, 2010. január 1jétől kezdve pedig minden közbeszerzéshez kapcsolódó jogorvoslati eljárás elektronikus úto n bonyolódna. Szintén fontos módosítási elemnek tartom, hogy az egységes döntőbizottsági joggyakorlat előmozdítása érdekében bevezetésre kerülne a döntőbizottság esetében is a kollégiumi működés, a kollégiumok véleményének a biztosok általi megismeréséről pedig a döntőbizottság elnöke gondoskodna. A szerződéskötési moratórium szabályainak módosítása a már említett európai közösségi közbeszerzési jogorvoslati irányelvek módosítása miatt vált szükségessé. A módosítás lényege, hogy jogorvoslati eljárás indulás a esetén a közbeszerzési szerződést a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának vagy a szerződéskötést kifejezetten engedélyező végzésének meghozataláig nem lehetne megkötni. E módosítás hatékony eszköze lehet a jogellenes szerződéskötések megelőzésének. Szintén a jogorvoslati irányelv átültetése érdekében szükséges a közbeszerzési szerződések kapcsán az érvénytelenség speciális eseteinek meghatározása. Ilyen eset lenne az, ha a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötnek szerződést, vagy a szerződé skötési moratóriumra vonatkozó szabályok olyan megsértésével, amellyel megfosztják az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben a jogsértés befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.
