Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Harrach Péter): - TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2862 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Harrach Péter) : Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor 2020 perces időkeretben. Közben természetesen kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Először az MSZPképviselőcsoport vezérszónokának, Teleki László képviselő úrnak adom meg a szót. TELEKI LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ombudsman Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Jómagam is szeretném megköszönni ombudsman úrnak azt a munkáját, amit kifejtett. Valóban magas színvonalon végezte és végzi tevékenységét. Ezért sem értem azt - és nagyon sajnálom, hogy László T amás ellenzéki képviselőtársunk elhagyta a termet , amikor képviselőtársunk egy szájból hideget és meleget is akart fújni, amikor azt mondja egy ombudsmanra, hogy “ön a kisebbségeket védi, mi pedig a többséget is”. Azt gondolom, hogy ez nem releváns azzal a munkával, amit bír az ombudsman úr, mert egyértelmű, hogy a magyar nemzet összességét védi az ombudsman úr, de a feladatai között elsősorban a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény betartatása az elsődleges, és az ő védelmük kifejtése. E zért sem értem meg, hogy ha egy ilyen jelzőt használunk, azt hogy tehetjük meg, de természetesen a szólásszabadság mindenkinek a joga, csak azt gondolom, hogy ezt vállalni is kell. Tehát azt gondolom, hogy az ombudsman úrnak elsősorban a 13 hazai kisebbség védelmét kell kifejteni, és amikor ezt a munkát végzi, emellett természetesen a magyar állam összes érdekét bele kell értenie. A vezérszónoki felszólalásomban elsősorban azokat a programokat szeretném kiemelni, amelyek a roma évtized programban megjelenne k, mert szinkronban és összhangban vannak azokkal az állásfoglalásokkal, ajánlásokkal, amelyeket ombudsman úr a szóbeli kiegészítésében a bizottsági ülésen elmondott, illetve a beszámolóban is meg lehet találni. (15.30) Kezdeném a négy terület kiemelt rész ével, az oktatással. Mert Magyarországon - mint mindannyian nagyon jól tudjuk - a legelsődlegesebb az oktatás helyzete mind a 13 kisebbség életében, ez így igaz. De engedjék meg, hogy kicsit talán hazai pályára evezzek, és a magyarországi cigányság oktatás i helyzetéről kicsit sarkalatosabban és többet próbáljak meg beszélni. Azért is teszem ezt, mert többnyire az ombudsman úr ajánlásai, illetve a munkája több pontján megjelenik nagymértékben az oktatási szegregáció, ami mindenképpen azt a célt szolgálja, ho gy próbálja meg azokon a helyeken, oktatási intézményekben azt a nézetet minél jobban elfogadtatni, amely az oktatási szegregációt elutasítja, és a deszegregációs folyamatokat beindítja. Azt gondolom, ezek többnyire - nemcsak a csörögi ügy, ami itt említve lett, hanem számtalan dolgot tudnánk mondani - a nevéhez fűződnek. Ennek nemcsak a kisebbség oldaláról van nagyon nagy jelentősége, hanem - ha úgy tetszik - a magyarországi cigányság oktatási helyzete össztársadalmi probléma és össztársadalmi kérdés. Ezér t próbálom meg ezt ilyen hangsúlyosan is mondani, mert innentől kezdve igaz az, amit mondtam, hogy akkor, amikor a kisebbségek érdekvédelmét - akár az oktatásban - az ombudsman úr ellátja, akkor az össztársadalom kérdésköréhez is hozzá kíván szólni, illetv e szeretne hozzáadni. Természetesen nem könnyű a dolga, mert ma Magyarországon látjuk, hogy több olyan pont is van, amely az oktatásban hiányosságként jelenik meg, és a rendszerváltás óta ez abszolút előttünk van. Ilyen például az, amikor arról beszélünk, hogy miért nem tudnak többet - akár általános iskolában, de mondhatnám, hogy óvodában vagy éppen középiskolában - a cigányságról. Így a pedagógusképzésben - ezt több ízben az ombudsman úr is megemlítette - a romákról szóló fejezet miért nincs kellőképpen k idolgozva, és miért nem tanítják főiskolákon, egyetemeken, ahol igazán a
