Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2709 alapkérdéseket nem tisztáznak. Na, ha valami alkotmányellenes, ez biztos, hogy alkotmányellenes. Gyakorlatilag ez a módosítás, ami hitelfelvételi korlátokat állítana elő, és ez is csa k ebbe a gondolkodásba simul, hogy mivel nagy kérdésekben nincs megegyezés a pártok között, ezért a kasszakulcs felmutatásával, visszaélve a kasszakulcs adta előnyökkel, hogy mi rendelkezünk a költségvetési forrásokkal - ami alatt természetesen a parlament i többséget értem, most ez egy érdekes helyzet, a kisebbségbe szorult kormány , majd költségvetési eszközökkel fogom elrendezni ezeket a kérdéseket. Nem nyúlok hozzá az alkotmány 44. §ához, ahol fel vannak sorolva az önkormányzati alapjogok, mondjuk, a s zabad társulás intézménye, a feladatellátás megválasztásának módja törvényi keretek között. Ez a szabadság, ezzel továbbra is rendelkezik az önkormányzati világ, de a költségvetés számait én úgy alakítom, hogy valójában mégse rendelkezzen ezekkel a szabads ágokkal, vagyis kiüresítik ezeket az alkotmányos alapjogokat. Ez egy Alkotmánybíróság által használt kategória, és költségvetési kényszereken keresztül kívánják átalakítani durván alkotmányellenesen ezt a rendszert, amihez a KDNP frakciója ilyen önkormányz ati törvénymódosításokhoz nem fogja adni a nevét. Megint utalok Kovács elnök úrnak, a Számvevőszék elnökének a költségvetési bizottságban többször elmondott álláspontjára, amikor az ő diplomáciai finom nyelvén azt mondja, hogy az azért egy veszélyes tenden cia, hogy kétharmados kérdések módosítása nélkül alakítjuk át ezeket a rendszereket, mert ő gyakorlatilag ugyanarról beszélt, mint én, csak finomabban adta elő ezt a véleményét, mint ahogy mi, képviselők, legalábbis ellenzéki képviselők a parlamenti költsé gvetési bizottságban ezt megfogalmazzuk. Én most jól ismerem, mondjuk, a Baranya megyei önkormányzat költségvetési pozícióit. Lehet szeretni vagy nem szeretni a megyei önkormányzatokat meg a területi önkormányzatokat, de az alkotmány egyelő re csak a megyékről rendelkezik. Nagyon jól tudom, hogy mennyire kevés az a ma még szabadon felvállalt feladatunk, ami mondjuk, a költségvetésünkben benne van, például egy Művészetek és Irodalom Házát működtetünk, gyakorlatilag hirtelen mást nem is tudnék mondani, mondjuk, legyen ez egy 50 milliós tétel, aminek nagy részét a piacról megszerzi ez az intézmény. Ezt még persze ki lehetne dobni ebből a költségvetésből, de ez nem változtat semmin. Az összes többi feladatunk nem hatalmas apparátussal meg felduzza sztott létszámokkal, valamilyen szinten minimálisan képes működtetni azokat a törvényi feladatokat, amire minket törvények köteleznek. És akkor önök előjönnek azzal, hogy holnaptól kezdve a működési hitelfelvételi lehetőségeket így meg úgy korlátozzák, a m ásik oldalon meg törvények köteleznek minket egy feladat ellátására. Ez egy járhatatlan út. Amikor azt mondtuk ezen egyeztetések során, hogy nézzük meg az önkormányzati feladatellátás kérdéseit, döntsünk arról, hogy holnaptól kezdve mit kell az önkormányza toknak ellátniuk, és ha kevesebb feladatuk van, ahhoz kapjanak kevesebb forrást; de az nem megy, hogy a feladataik nem csökkennek, hanem nőnek, és egyre kevesebb költségvetési forrást kapnak ehhez, és még a hitelfelvételi lehetőségeiket is korlátozzuk. Azz al, amit Tállai képviselő úr felvetett, mondjuk, a kórházak adósságállománya kapcsán, valamelyik kormánynak egyszer valamit kezdenie kell. Ha mi komolyan vennénk azt, hogy most sorskérdésekben ki akarunk egyezni, akkor ezekről a kérdésekről is rendelkeznün k kellene. A kiegyezésnek nem lehet az a módja, hogy újabb sínpárokat fektetünk le, itt a parlamentben egymás tenyerébe csapunk, mondjuk, mi és a legnagyobb politikai szélhámos, ami eleve lehetetlen, és utána meg ezeket a szabályokat valamilyen módon végre kellene hajtania azoknak, akiket viszont törvények köteleznek a feladat ellátására. Tehát ez, államtitkár úr, nem megy. (14.20) Mit kellene e törvénycsomag helyett csinálni? Az alkotmányban óvatosan - ha úgy tetszik - valami olyanfajta, az állampolgárok p énzügyi helyzetét is valamelyest érintő dolgokat fogalmaznék meg. Az egyszerűség kedvéért - most nyilvánvalóan nem tudok érdemi mondatokat mondani - a pénzügyi biztonsághoz való jogukat fogalmaznám meg. Ez persze nem egy olyan jog lenne, mint ami