Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2706 (A jegyzői székbe n dr. Hende Csabát Pettkó András váltja fel.) Tehát ez az árumegállító jog gyakorlatilag létrejönne, igaz, hogy az Alkotmánybíróság közbeiktatásával. Az Alkotmánybíróság nem arra szerveződik, lehetetlen tőle elvárni, hogy költségvetési politikai kérdéseket eldöntsön. Mondjuk, hogy a kormány vagy az Országgyűlés hatásköreit csak úgy gyakorolhatja - fogalmaz az egyik beterjesztett mondat , hogy az a költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetésével ne járjon. Mit kezd ilyen mondatokkal az Alkotmánybíróság? Ezeket nehéz megítélni, nyilvánvalóan az Alkotmánybíróságot nem lehet belekényszeríteni ilyen feladatokba. Ez a pont nem jelent semmi mást egyébként, mint ha azt mondanánk, csak jogilag szebben van megfogalmazva, hogy felelőtlenül nem lehet hatáskört gyak orolni, mint ahogy ezt tette, mondjuk, a szociálliberális kormány. Van egy második tétel, ami megint megfogható, ami az alkotmányba kerülne, ez pedig azt mondja, hogy gyakorlatilag több bevétellel kell rendelkeznünk, mint kiadással, hiánnyal elsődleges egy enleget nem lehet megtervezni. (Gulyás József elfoglalja a jegyzői széket.) Aztán van egy harmadik tétel, ami gyakorlatilag felhatalmazást ad a kormánynak a munkára, amikor azt mondja, hogy ha elfogadta a parlament a költségvetését, akkor a költségvetési b evételeket beszedheti, a kormány is teljesítheti a költségvetési kiadásokat. Most alkotmány mondaná ki azt, ami eddig is világos volt, hogy az állami költségvetés elfogadása és a zárszámadás elfogadása nyilvánvalóan a parlament dolga, és ha az ex lex állap ot létrejön, azaz a parlament nem tud elfogadni költségvetést, vagy a kormány nem tud elfogadtatni költségvetést, akkor ennek a gazdálkodási időszaknak a szabályait is alkotmány rögzíti, és ennek a lezárását is az Országgyűlés tenné meg. Az is racionális, hogy kelle az alkotmányban szabályozni, hogy költségvetés és zárszámadás beterjesztését csak a kormány tehetné meg. Nincs is más persze abban a helyzetben, hogy ezt megtenné, tehát itt megint a kétszer kettő igazságát szabályozzuk. Az már egy másik kérdés , ami itt szintén meg van fogalmazva, ezzel például már nem értenék egyet, hogy a költségvetés vagy a zárszámadás módosítására irányuló törvényjavaslatot is csak a kormány terjeszthet be. Azt gondolom, hogy ezt már fölösleges megfogalmazni, azt tehesse meg a továbbiakban is akár egy képviselő vagy ne adj' isten, egy frakció, legfeljebb valamilyen kontroll alatt, mondjuk, a költségvetési bizottság kontrollja alatt. És aztán van még egy tétel, amiben az alkotmány most kimondaná azt, hogy majd a közpénzügyekrő l egy kétharmados törvényt fogunk elfogadni. Tehát összességében az a bajom ezzel a szabályrendszerrel, hogy úgy szabályozza ezeket a kérdéseket, hogy végül is az Alkotmánybíróságot döntőbírói szerepbe helyezi, és egy ilyen feladat az Alkotmánybíróságtól n em lenne elvárható. Ezért értettek egyet a pártok szakértői, hogy ezt így semmiképp nem lehet elfogadni. Ha ezt nem lehet elfogadni, akkor Szabó Lajos megállapításával semmi más nem marad, mint az gyakorlatilag - mármint érdemi kérdés , hogy majd egy kéth armados törvényben szabályozzuk a közpénzügyek átláthatóságát és a fenntartható költségvetés kérdését, valamint a törvénykezési hivatal kérdését. Ez az, amivel még az alkotmány foglalkozik, amikor az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank mellett most már a törvénykezési hivatalról is az alkotmány szintjén rendelkezne. Belenyúlnánk még egy helyen az alkotmányba, amiben azt mondanánk a kormány feladatait rögzítve, hogy a kormány megteszi az állami költségvetés végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A Szocialista Párt és a kormány is azért tartotta fontosnak, hogy az alkotmányhoz hozzányúljunk, hogy utána, a költségvetés készítése során vagy a közpénzügyi szabályrendszer megalkotása során és a későbbiek során valamifajta garancia legyen arra, hogy ez íg y fog tudni működni. A szakértői egyeztetések során végig kifejtettem azt az álláspontomat, és ezt most is tartom, hogy ha nincs megfogható alkotmányos szabály - márpedig ebben állapodtak meg a parlamenti pártok , ami az Alkotmánybíróságnak, ha úgy tetszi k, döntési lehetőséget adna vitás ügyekben - márpedig a
