Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2707 megállapodás az, hogy nem lenne döntés , akkor nincs semmiféle garancia arra, hogy a megálmodott közös szabályokat betartjuk, még akkor sem, ha azt kétharmados törvény rögzíti. Mert mi alkothatunk ké tharmados törvényt közpénzügyi szabályokról, és egy költségvetési törvény szembemehet ezzel a kétharmados törvénnyel - törvény a törvénnyel megy szembe, alkotmányos fogódzója nincs az Alkotmánybíróságnak, ez ettől fogva nem alkotmányos kérdés. Nincs többle tgarancia arra, hogy az a lehetetlen helyzet, ami itt előállt az Országgyűlésben, a továbbiakban ne módosulna ezek mellett az alkotmányos szabályok mellett. Tehát ennyit az alkotmánymódosítás szándékáról. A másik a közpénzügyi törvénycsomag és a költségvet ési hivatal kérdése. Az jól látható volt a tárgyalások során, hogy a kormány és az Állami Számvevőszék között azért, mondjuk, a feszültség tetten érhető volt, hogy azért mást képviseltek. Egyrészt azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék helyesen lépéskén yszerbe hozta a kormányt, mert ezzel indul a folyamat. Nemcsak a közpénzügyi tézisek beterjesztésével - először sajtó elé vitte Kovács Árpád ezt a tézisgyűjteményét , hanem helyzetbe hozta már a kormányt azzal is, hogy éveken keresztül, amikor az Állami S zámvevőszék jelentését elfogadtuk, akkor annak mindig része volt, Kovács Árpád mindig elmondta, és az anyagok is tartalmazták azt, hogy a jelenlegi államháztartási törvényt meg kellene tudni haladni, és egy új közpénzügyi törvénycsomagot kellene csinálni. Ezt az Országgyűlés azzal, hogy mindig elfogadta az ÁSZ jelentéseit, helyeslően nyugtázta, és utána nem történt semmi, történt a továbbiakban az a felelőtlen gazdálkodás, aminek a kormány tanújelét adta. Aztán jött ez a konkrét közpénzügyi javaslat. Nyilvá nvalóan nem látok bele minden kártyába, de biztosra veszem, hogy ott volt Brüsszel szorítása, és ezek együtthatásaként az eltévelyedett kormány azt mondta, hogy na, most megjavulok és beterjesztek egy merész törvénycsomagot. Körülbelül egy ilyen lépéssort tudok elképzelni, és akkor kezdtünk el birkózni ezek részleteiről. Mi értelme van felállítani egy olyan hivatalt, aminek jól láthatóan érdemi jogosítványa nincs, mert mi ennek a hivatalnak a jogosítványa, amit most végül is a kormány beterjesztett? Egyrész t ez a hivatal véleményezné gyakorlatilag a beterjesztett költségvetést. Ezt eddig tökéletesen megoldotta az Állami Számvevőszék. Holnaptól kezdve valamilyen, számomra felfoghatatlan indok mellett ezt egy törvénykezési hivatal tenné meg - pluszlétszám, plu szköltségvetés, tehát a kiadási oldalt máris megemeljük ezzel. Azonkívül adnánk neki persze olyan lehetetlen feladatokat is, hogy amikor egy képviselő benyújtja a maga módosító indítványát bármilyen törvényhez vagy költségvetéshez, akkor ennek számszerűsít ésének megvizsgálása is erre a hivatalra várna. Elképzelek egy olyan gyakorlatot… - ebből néha sportot csináltak parlamenti pártok, mi is, hozzáteszem, hogy azzal nehezítettük a kormány munkáját, hogy több ezer módosító indítványt adtunk be egy költségveté shez. Mire ezeket valamilyen módon szakszerűen véleményezi egy ilyenfajta hivatal, addig elmegy egy negyedév, anélkül hogy költségvetést tudnánk alkotni. Sokkal egyszerűbben ki lehetne szűrni ilyen szempontból, ha úgy tetszik, a képviselők szélhámosságát e zekben a kérdésekben - ha valaki így akar megnyilvánulni , mert az Országgyűlés költségvetési bizottságának kellene több jogot adni ilyen kérdések eldöntésében, és nevetséges látszatindítványokat ez a bizottság azonnal félresöpörhetne, és az érdemi indítv ányokat továbbengedné. (14.10) Erre mi inkább milliárdokért létrehozunk egy költségvetési hivatalt, és azt a szerencsétlen hivatalt büntetjük azzal, hogy a képviselők politikailag megfogalmazott indokait számszerűsítsék, és öt perc múlva annak ellenkezőjét is számszerűsítsék. Más jogosítványa érdemben nincs ennek a hivatalnak. Miért akarjuk létrehozni? Addig, ameddig azt komolyan gondoltuk, hogy ennek, ha úgy tetszik, árumegállító joga lesz, ha nem ért egyet a költségvetéssel, akkor ezt a folyamatot megállí tja, addig el lehetett gondolkodni egy ilyen hivatalról, bár nem értettem volna ezzel az elképzeléssel
