Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László):
2670 Abban a pillanatban az önkormányzatoknak és az intézménynek jelent majd többletkö ltséget, hiszen a rá eső normatívát nem fogja megkapni. Onnantól fogva a jelen viszonyok között, amikor tényleg azt látjuk, és az ÁSZjelentésben is úgy fogalmaz maga az ÁSZ is, hogy közel 2000 önkormányzat van abban a helyzetben, hogy a csőd széle környék én táncol és lavíroz, és ott, ahol valóban köztisztviselők és közalkalmazottak nagy száma van jelen az iskolafenntartás területén, ha ezek a státusok is elvesznek, kérdés az, hogy mi a biztosíték arra, hogy valóban a kormány a költségvetésben azt a hiányzó forrást oda fogja tenni. Hisz a feltétel biztosításához egy jól működő iskolánál vagy egy óvodánál, vagy lehetne egészen más intézményt mondani, mondjuk, egy egészségügyi területen, azért a feltételek biztosításához kell az a villanyszerelő, kell az a fes tőmázoló, vagy adott esetben a parkrendező, mert úgy tudja azt a nívót fenntartani, hogy valóban egy jól menő intézményként lehessen hosszú éveken keresztül magát az intézményt státusában megőrizni. Tehát azért kérdezem, hogy miből fogja akkor ön biztosít ani ezt a kieső normatívarészt? Azért is kellene több időt erre a törvényre szánni, és sokkal jobban elő kellene készíteni. Tehát nem célszerű, hogy évente egy törvény változzon. A másik pedig az, amit képviselőtársam is mondott, hogy az egész kérdést el l ehet az útjáról téríteni egy rossz kormányrendelettel és egy nagyon rossz miniszteri rendelettel. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Magyar Bálint szintén két percben kíván szólni. Parancsoljon! DR. MAGYAR BÁLI NT (SZDSZ) : Köszönöm szépen. A képviselő úr felvetése jogos, hogy ez ne eredményezze azt, hogy ennek nyomán forrásokat vonnak ki az adott területekről. De a normatívák megállapítása nem feltétlenül ezzel áll összhangban, ráadásul a javaslat egy felmenő ren dszerben érvényesülne, a jelenleg ily módon foglalkoztatottakat nem érinti, azoknak ezt a jogosítványát megtartja, és egy lehetőséget ad a fenntartóknak ezeknek a munkáknak a kiváltására. Ma a jelenlegi gyakorlat az, hogy feleslegesen költenek forrásokat o lyanra, amire nem kellene, ugyanakkor, ha az ilyen típusú finanszírozásoktól szabadulni akar egy fenntartó, legyen az önkormányzat vagy más típusú fenntartó, kénytelen, mondjuk, kiszervezni magát a feladatot, és lehet, hogy éppen maga a kiszervezés is drág ább, mintha más munkaviszonyban lehetne ezt a feladatot megoldani. A két kérdést szerintem szét kell választani. Az egyik az, hogy hogyan lehet az oktatásra, egészségügyre szánt összegeket hatékonyabban használni, a másik kérdés pedig az, hogy ugyanakkor m aguk a normatívák, a normatív támogatások ne csökkenjenek. Egy példát azért még végezetül elmondanék egy PPPs beruházásról, ahol magántőkét vontunk be a felsőoktatásba a kollégiumépítésnél. A gödöllői egyetem kollégiuma esetében három épületben körülbelül 1000 diák volt a hagyományos fenntartási rendben. Nyolcvanegynéhány közalkalmazott intézte az ügyeit, a takarítástól a kollégiumok vezetéséig. Megépült újabb három épület, korszerűsítették az egészet, 1000 diák helyett 1700 van ott, és a magánbefektető 2 2 alkalmazottal látja el azt a munkát, amit nyolcvanvalahány közalkalmazottal láttak el addig. Látszólag a költségvetésben ez egy oktatási kiadás. De valójában, ami a 22 fő és a nyolcvanvalahány fő között van, annak az oktatáshoz semmi köze nem volt, ez va lójában egy pazarló rendszer fenntartása. Értem azt, hogy nehéz a bizalmat megteremteni ezen a téren, de próbáljuk megnézni azt, hogy ez egy lehetőséget teremtsen az ésszerű gazdálkodásra, másrészt pedig a költségvetésben biztosítani, hogy a normatívák vis zont ne csökkenjenek e szférák támogatásában. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) :
