Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ):
2667 állásajánlatnak. Gondolják el, milyen feszültséget fog okozni, ha odaveszem és 4050 ezer forinttal magasabb fizetése van, mint annak, aki ugyanazt a munkát végzi, majd egy év múlva minősítem, és ha akkor nem alkalmas vagy kevésbé alkalmas minősítést kap, akkor vissza lehet szedni. Véleményem szerint ez sem életszerű és nem támogatható. A 22. § indoklása a Kjt. 66. §ára hivatkozik, amely a vezetői munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó önálló illetményrendszert vezet be. Az indoklási rész szerint azért, mert a magasabb vezetők nem működnek közvetlenül közre az inté zmény szakmai feladatainak ellátásában. Hát akkor mit csinálnak? - tisztelettel kérdezem. A pályázatban az van, hogy az intézmény magasabb vezetőjének megfelelő szakirányú egyetemi végzettsége, legalább ötéves szakmai gyakorlata legyen - ugye emlékszünk rá , most meg azt mondja, hogy ő szakmai szempontból nem vezetője az intézménynek. Hát akkor mije, képviselőtársaim? A 30. § lehetőséget biztosít arra, hogy törvény korlátozza az önkormányzatokkal jogviszonyban állók esetében a képviselőtestület munkáltató i jogait. Ez egy nagyon érdekes mondat, ide csak úgy be van szúrva, de gondoljunk csak bele, ez arról fog szólni, hogy kiveszi a képviselőtestület kezéből a lehetőséget a felmentésre, a megbízásra s a többi. Nincs elég bajuk még az önkormányzatoknak, képv iselőtársaim? Még ez is! Simon Miklós képviselőtársam már említette a 29. §t, amelyben a gondatlan, illetve a szándékos károkozásról van szó. Tessék elolvasni alaposan! Azt mondja, hogy szándékos károkozás esetében legalább hathavi, gondatlan károkozás es etében pedig teljes mértékben. Ez jogi nonszensz! Ez arról szól, hogy jobban járok, ha szándékosan okozok kárt, mert akkor csak hathavi, ha viszont gondatlanul, akkor a teljes kárért felelősséget kell vállalnom. Mindent egybevetve, képviselőtársaim, mi úgy gondoljuk, ez a törvény nem alkalmas arra, hogy általános vitára bocsássuk. Remélem, elég érvet soroltam fel arra, miért is gondoljuk, hogy miért nem alkalmas ez a törvény. (11.00) Arra szeretném felhívni a figyelmüket, miközben fontos dolgokról vitatkozu nk, mert ezek is fontos dolgok, de aközben azért a lényeg arról szól, tehát minősítésről, kártérítési felelősségről meg egyébről, egyébként pedig arról szól, hogy kisiskolák zárnak be, és pedagógusálláshelyek szűnnek meg garmadával. Erről beszéljünk, tisz telt képviselőtársaim! Itt van a lényeg! Majd amikor ezt rendbetettük, akkor beszélhetünk arról, hogy milyen egyéb jogszabályokban kell rögzíteni a közalkalmazottak, illetve a Kjt. hatálya alá tartozók jogi szabályozását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Ta ps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja részéről Magyar Bálint képviselő úr felszólalása következik. Öné a szó, képviselő úr. DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ) : Tisztelt E lnök Úr! Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Köszönöm a szót. Amikor a közalkalmazotti törvény bármelyik vitájáról van szó, hiszen ez az elmúlt években, évtizedekben elég sokszor került a tisztelt Ház elé, akkor állandóan a legalapvetőbb ké rdésekről beszélünk annak kapcsán, hogyan lehet egy közalkalmazotti karban biztosítani a szakmaiság, a biztonság és a verseny sokszor egymásnak ellentmondó követelményeit, azokat a követelményeket és értékeket, amelyek önmagukban önállóan egyaránt tisztele tre méltóak, de be kell vallanunk, nagyon nehezen hozhatók össze. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Mi a szakmaiság, hogyan lehet elérni, hogy akár a köztisztviselőknél, akár a közalkalmazottaknál lehetőleg a legráterm ettebb emberek, a legfelkészültebb szakemberek kerüljenek ezekbe a pozíciókba, ráadásul ma már egyre inkább olyan pozíciókba, amelyek nem pusztán arról szólnak,
