Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KELETI GYÖRGY, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SIMON MIKLÓS, a honvédelmi és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2661 Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Keleti Györgynek, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. Öné a szó, bizottsági alelnök úr. KELETI GYÖRGY , a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény általános vitára való alkalmasságának feladatá t megkapta a honvédelmi és rendészeti bizottság; a tegnapi nap során megtárgyalta. Vita nem alakult ki, egyik oldal részéről sem hangzott el egyetlenegy hozzászólás sem, így aztán kíváncsian várom a kisebbségi véleményt összefoglaló, el nem hangzott vélemé nyt összefoglaló képviselőtársam hozzászólását. Száraz tényként tudom csupán elmondani, hogy a bizottság 8:7 arányban általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kisebb ségi vélemény ismertetésére megadom a szót Simon Miklós képviselő úrnak. DR. SIMON MIKLÓS , a honvédelmi és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi és rendészeti bizottság a te gnapi ülésén - úgy, ahogy hallottuk Keleti úrtól - megtárgyalta a napirenden levő, a közalkalmazottak jogállásáról szóló ’92. évi törvény módosítását célzó javaslatot, és fideszes, kereszténydemokrata képviselőtársaimmal nem támogattuk, az általános vitára alkalmatlannak tartottuk ezt az előterjesztést. Összességében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat szerint a tervezett módosítást nem tartjuk aktuálisnak helyenkénti, az alapkérdéseket is érintő következetlensége, kidolgozatlansága és fők ént és elsődlegesen a témát érintő kormányzati koncepciótlansága, végül, de nem utolsósorban pénzügyi megalapozatlansága miatt. A törvényt ugyanis legutóbb 2007. december 10ei ülésén módosította a parlament a 2007. évi CLXXIX. számú törvénnyel. És lassan már a jogalkalmazás terén követhetetlenek azok a változások, amelyek az elmúlt évben a többszöri módosítás okán kerültek be a törvénybe, és a mai nap is hatályosak. A javaslat egyik sajátossága a következetlenség, amely abban is megnyilvánul, hogy egyes jo gintézményeket a korábbinál sokkal részletesebben tervez szabályozni, bemerevítve ezzel a jogalkalmazást is. Más alapvető kérdéseket viszont az általános jogelvekkel ellentétesen tervez, és csak az általánosság szintjén történik ennek megindokolása. Ezt a helyzetet úgy szokták minősíteni, hogy nem koherensek a javaslat szabályai. Ilyen a gyakornoki rendszer részletesebb szabályozástervezete, valamint a minősítési rendszer részletezése, annak ellenére, hogy szerintem egyik sem kardinális kérdés napjainkban, legalábbis a tervezett részletességgel szólva. A mai közalkalmazotti szférában az évek óta tartó elrendelt és kényszerűen önkéntes létszámcsökkenéseket követően az érintett szerveknél nincsenek olyan egyéni szabad kapacitások, amelyek lehetővé tennék a jav aslat szerint igen jelentősen megnövelt követelményeknek való megfelelést a gyakornokot segítő személyek munkaidejében, vagyis többletfeladatként. A már említett minősítési rendszer szabályai jelentősen növelik az adminisztratív terheket. A javaslat 29. §a alapvető jogelvvel ellentétes, amikor a magasabb vezetőnél a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért a teljes mértékű felelősséget írja elő. (10.30) A gondatlan károkozás esetén ugyanis minden jogág szabálya szerint enyhébb a felel ősség mértéke. Az előterjesztő nyilván a magasabb vezető fokozott felelősségét próbálta a tervezettel kifejezni, de ezt nem sikerült maradéktalanul megoldani. Ráadásul a (2) bekezdésben ellentmond az (1) bekezdés szerinti szabályozásnak, hiszen itt már a g ondatlan károkozás esetén a vezető hathavi átlagkeresetét jelöli meg maximum a felelősség mértékeként.
