Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 20 (148. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2656 megítélése, a munkavégzést befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A minősítés a munkáltató feladata. A minősítés a közalkalmazott személyi adatai n túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket, különböző értékeléseket tartalmazhat. A minősítést írásban indokolni kell. A minősítési lap a törvényjavaslat mellékletében is szerepel. Az elkészített minősítési lapot egy példányban a közalkalmazot ti alapnyilvántartásba el kell helyezni. A törvénymódosítás szabályozza azt, hogy a közalkalmazottat mikor kell minősíteni: ha a kinevezett, illetve a megbízott vezetői tevékenységtől két év telt el, valamint határozott idejű magasabb vezetői megbízatás le járta előtt 3 hónappal, garantált magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, címadományozás előtt, gyakornoki tevékenység ideje alatt. Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére, ha korábbi minősítése, a közalkalmazotti jogviszony létesítésétől sz ámított 12 hónap még nem telt el. Kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző közalkalmazottaknál jutalom is biztosítható. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a közalkalmazott egy naptári évre számított illetményének 30 százalékát. A kin evezett vezető számára prémiumfeladatot is tűzhetnek ki. Erről az államtitkár úr a bevezetőben, a beajánlásban részletesen szólt. Prémiumfeladatként előre meghatározott feladat teljesíthető, illetve teljesítmény elérése határozható meg. A prémium mértéke n aptári évenként ebben az esetben nem haladhatja meg a vezető naptári évre számított illetményének a 40 százalékát. A bizottsági ülésen áttekintettük a beterjesztett törvényjavaslatot, és többségi véleménnyel általános vitára a munkaügyi és foglalkoztatási bizottság alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak. BERNÁTH ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Közel egy éve, hogy Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal akkori államtitká ra nyújtotta be a kormány nevében azt a törvényjavaslatot, amely egységes, a kormányzati csomag részeként a közszférára vonatkozó négy törvényt kívánt - és nemcsak kívánt, de valóban módosította is. Akkor az volt a célja a benyújtott törvényjavaslatnak, ho gy a közszolgálatban jobban érvényesüljön a teljesítményelv és a közpénzek takarékos felhasználása, szigorúbb legyen a kiválasztási rendszer, és rugalmasabb legyen a jogviszony megszüntetése, működjön a versenyalapú kiválasztás, és a közalkalmazotti jogvis zony létesítésekor a megalapozottság és a garanciák biztosítása érdekében a javaslat az általános munkajogi szabályoknál részletesen szabályozza - felhívom a figyelmet külön a következőre - a pályázat kiírására és elbírálására vonatkozó feltételeket. Nos, mint említettem, ezelőtt egy évvel tárgyalta a parlament az akkor benyújtott komplex kormányzati csomag részét képező törvényjavaslatot. Alig telt el egy év, most ismét itt van előttünk egy olyan törvényjavaslat, amely szintén igen nagy terjedelemben a kül önböző ágazatokat is érintően ismételten szabályozza a pályázati rendszer működését és kiírását. Ezzel kapcsolatban a bizottsági vitában a következő kérdések is felmerültek, amelyekre nem kaptunk megnyugtató választ. Például, ha kétszer kiírják a pályázato t, és eredménytelennek minősítik, akkor ebből következően a javaslat szerint a tetszése szerint a pályázatkiíró kinevezheti az intézmény vezetése élére azt, akit annak a vezetői posztnak a betöltésére megfelelőnek lát. Az összeférhetetlenségi szabályok sem rendezik megnyugtatóan azt, hogy milyen hozzátartozói viszony, milyen pozíciók betöltésénél beszélhetünk összeférhetetlenségről. A vezetői illetményrendszer bevezetése az elhangzott kérdésre adott válasz alapján körülbelül egymilliárd forintot vesz igényb e. A válaszban az is elhangzott, hogy ezt a pénzügyminiszter is támogatja, és a
