Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 14 (146. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valam... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2468 maradjon le az Európai Unió tagállamaihoz képest, és a határon belüli ügyekben is lehetőség legyen majd a fizetési meghagyás automatizált kibocsátására. (14.40) Azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy az igazságügyi tárca a jogszabály kidolgozása során kiemelt figyelemmel volt a német és az osztrák eljárásjog eddig elért sikereire, ami természetesen nem véletlen, hisze n a magyar, a német és osztrák jogrendszer évszázadok óta vagy jó pár évtizede hasonló jelleget mutat. Ami a kis perértékű ügyeket illeti, szintén elmondható, hogy határozott célok mentén világos követelményeket támaszt a törvényjavaslat mind a bíróságok, mind a felek irányába. Mindkettőt nagyon fontosnak tartom. Nem engedi ugyanis a bíró kezei között szétfolyni az eljárást, hogy ezzel aztán olyan bonyolult akta álljon össze, amelyet az idő előrehaladtával sokkal nehezebb lesz eldönteni. Éppen ellenkezőleg, helyesen az első tárgyalásra összpontosítja a figyelmet, ekkor kell megtenni a feleknek a legfontosabb jognyilatkozataikat, és azután ettől kezdve ebben a mederben egyértelmű korlátok között folyhat tovább az eljárás. Összességében a kis perértékű ügyekrő l is elmondható, hogy előremutató szabályozásról van szó, amely valóban garantálhatja az összes polgári per mintegy harmadát jelentő kis értékű perek háromhat hónapon belüli elbírálásának lehetőségét. Ennek pedig nagyon jelentős következményei lehetnek mi nd az állampolgárok, mind pedig a gazdaság számára. Az úgynevezett tucatperek - gondoljunk csak a kifizetetlen számlákra - az eddiginél sokkal gyorsabban elintézhetők lesznek, javul a jogalanyok közérzete, nő a jogbiztonság, és a vállalkozói körbetartozáso k mértéke jelentősen csökkenhet. Ez azért is nagyon fontos, mert talán ennek révén majd el tudjuk érni azt, hogy egyébként is a keresetlevél benyújtásához, annak időpontjához számos jogkövetkezményt érdemes fűzni más eljárások keretén belül is. Ismerjük az t a módszert, hogy ma már nagyon sokan gondolják azt, hogy indítsunk egy pert, aztán majd lesz valahogy az eljárás során később. Azt gondolom, más ügyekben is érdemes megfontolni azt, hogy a keresetlevél benyújtásához, a keresetlevél különböző kellékeinek kötelező biztosításához komolyabb jogkövetkezmények fűződjenek, mert a per megváltoztatása, az eljárás egészének megváltoztatása nagyon jelentős időveszteséget jelenthet. Ehhez még annyit érdemes talán hozzáfűzni, hogy alapvetően véleményem szerint most se m csak ott van a baj, hogy nincsenek megfelelő határidők a polgári perrendtartásban. Léteznek ezek a határidők, csak nem feltétlenül alkalmazzák következetesen a jogkövetkezményeket, és ami nagyon lényeges, hogy amíg a felekre nézve esetlegesen súlyosabb k övetkezményekkel jár, ha elmulasztanak egy határidőt, addig, leszámítva az eljárási kifogás intézményét, magára a bíróságra nézve nincsenek jogkövetkezmények. Ez azért is probléma, mert véleményem szerint egyrészt demoralizáló, hiszen ha azt látják a felek , hogy nekünk mindent meg kell csinálni, bármilyen határidő elmulasztása komoly veszteséggel jár - időveszteséggel, akár végső esetben perveszteséggel is, a költségekről nem is beszélve , addig a hatóság oldalán, a bíróság oldalán nem feltétlenül látják a zt, hogy az elmulasztott határidőnek komolyabb következményei lennének. Ehhez persze nagyon sok mindenre szükség van. Szükség van törvénymódosításra, de például szükség van arra is, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a saját kebelén belül, saját eljárási szabályainak, saját szabályrendszerének kidolgozásával megteremtse annak lehetőségét és követelményeit, hogy a bíróságok is tartsák be a szabályokat. Csak abban az esetben várható el az állampolgári jogkövetés, ha látják az állampolgárok, hogy a b írói jogkövetés is megvalósul mögötte. A másodikként benyújtott, egyes közjegyzői nem peres eljárásokkal kapcsolatos törvényjavaslatról is azt tudom mondani, mint amit várhatóan minden frakció fog majd a parlamentben is mondani, hogy néhány kisebb módosítá stól eltekintve - és ez igaz a polgári perrendtartásra is - támogatni tudjuk a javaslatot. Egyetértünk azzal, hogy a közjegyzők nem peres eljárás keretében előzetes bizonyítást folytathassanak le, és igazságügyi szakértőt rendelhessenek ki. A törvényjavasl at ezzel, amellett, hogy hozzájárul a bíróságok tehermentesítéséhez, alternatívát is
