Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MEGGYES TAMÁS (Fidesz):
2350 Nagyságrendileg egy hét nem elegendő az alapos szakmai munka elvégzésére. Márpedig nem sokkal több időt hagyott a kormány erre. A hivatkozás nyilvánvaló, szükséges a beruházáso k gyorsítása, ehhez pedig minél hamarabb el kell fogadni a törvényhozásnak a módosításokat. De azt hiszem, jogosan merül fel a kérdés, hogy eddig miért nem tudtunk ezzel foglalkozni. Miért kell ismét ilyen tempóban keresztülerőszakolni egy egyébként sokkal nyugodtabb körülmények között is megalkotható törvényt? Emlékeztetnék a tavaszi ülésszak kezdetére, amikor az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt szükségessé váló kerekítési szabályok megalkotására több hetet szánt az Országgyűlés. Itt pedig sebtében kel l döntést hoznunk. Mint tudjuk, a hamar munka ritkán jó, és a mondás logikájának következményei sajnos, az előterjesztésen is meglátszanak. Az egyetlen cél, amely szerint gyorsítsunk az engedélyezési eljárásokon, minden egyéb szempontot félresöpört, pedig több esetben alkotmányossági aggályok is megfogalmazódhatnak, nem beszélve a szakma finoman szólva is megosztott véleményéről. Persze kétségtelen, hogy a javaslatnak vannak előnyei is. Valóban fontos az időközben megváltozott jogszabályok szóhasználatának törvénybe illesztése, az elektronikus ügyintézés segítése vagy a gyakorlatban vitatott fogalmak pontosításának elvégzése. Érthető az a törekvés is, hogy a fizetési morál javítása, a körbetartozások megszüntetése is hangsúlyos szerepet kap. Ugyanakkor hiány oznak a hatástanulmányok, legalábbis mi ilyenekkel nem találkoztunk. Az előterjesztésben szereplő törvényjavaslat mindenekelőtt az építési törvényt érinti, de közvetett módon az önkormányzati törvényben biztosított önkormányzati jogosítványokat is befolyás olja. Az építésügy és ezen belül a településrendezés célja a települések fejlődésének elősegítése. A települési önkormányzatoknak két, az Ötv.ben nevesített feladata is kapcsolódik ehhez, a településfejlesztés és a településrendezés. Az Étv. a településfe jlesztési koncepciót a településrendezési eszközök közé sorolja. A településfejlesztési koncepció, amely a mit, miből és mikor kérdésekre ad választ, elsősorban nem műszaki, hanem gazdasági, szociálpolitikai, valamint pénzügyi jellegű anyag, és szoros össz efüggésben van a településszerkezeti tervvel, a helyi építési szabályzattal és a szabályozási tervekkel, amelyek viszont a hol és hogyan kérdésekre adnak választ. Az így megalkotott helyi önkormányzati szabályozás egymásra épülő, koherens rendszert alkot, amelyet most jelentősen átalakítani terveznek. A tárgyalásra kerülő törvény 3. §a ebből a rendszerből venné ki az önkormányzati rendelettel nem védett településfejlesztési koncepciót és a településszerkezeti tervet is, ami nyilván ellentétes az önkormányz atok és a helyben élő emberek érdekével. Jelenleg a törvény ugyanis rendelkezik az úgynevezett településrendezési eszköz, azaz a településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, valamint a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv kidolgozás ának és elfogadásának részletes szabályairól. Az új törvényjavaslat 3., 4., 6. §ai azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy a kellő gondossággal és konszenzuskereséssel megalkotott helyi szabályozás egyes elemei úgy lesznek hatályon kívül helyezhetőek, hog y a módosításra egyébként meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni, mert egy időközben, ki tudja, milyen céllal megváltoztatott magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétessé válnak. Látható ugyanakkor a törvényjavaslat előkészítőjének szándé ka, amely konszenzuskeresés helyett jogi eszközökkel akarja leegyszerűsíteni a településrendezési eszköz módosításának folyamatát. Ez azonban nem mehet az önkormányzati autonómia rovására. Meggyőződésem szerint alkotmányossági aggályokat is felvet, továbbá szakmai problémák is felmerülnek. Nem világos például, hogy azon részletszabályok, amelyek a gyorsítást szolgálják, nem bosszuljáke meg magukat, mivel egy nagyberuházás esetén nagyon sok részletkörülményt, részletszabályt is vizsgálni kell. Azt pedig nem tartom szerencsésnek és elfogadhatónak, hogy pusztán egy nyilatkozattal helyettesíteni lehessen az adott eljárást. A törvényjavaslat többször említi, és különleges jogosítványokkal ruházza fel az építésügyi igazgatási szakértőt. A közreműködésével készült és nyilatkozatával ellátva benyújtott hatósági
