Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
2331 eredményeként négy ilyen csomópontot szeretnék most felsorolni, hozzátéve, hogy a törvénymódosítási javaslatban milyen megoldást tudunk ezek mellé rendelni. Az esélynövelés eszközei közül az óvodáztatási támogatás ténye és formája váltotta ki a legnagyobb problémát a visszajelzésekben is, és a mindennapi beszélgetések tárgyát is ez képezte. A megoldá si javaslat, azt gondolom, elég árnyalt megoldást vetít előre, amely biztosítani tudná, hogy a megoldás ne csak a szülő pénzzel történő motiválására, hanem a gyerek lehetőségeinek biztosítására is vonatkozzon. Nagyon nagy előrelépés ezen a téren a tárgyi é s eszközmegújítás megjelenése ebben a programban. Hiszen a 120 milliárd forintos tárgyi, eszközmegújítási keretből 9 milliárd forint az óvodai, bölcsődei helybővítésre, tárgyi és eszközfejlesztésre fog fordítódni a jövőben. A tartalmi fejlesztést említette m, hogy az esélynövelésnek a legfontosabb eszköze, hiszen az oktatási folyamataink tartalmi fejlesztésére szánt pénzösszegek százszorosan megtérülnek. Itt az integrált oktatásra és a kompetenciafejlesztésre alapozott oktatás támogatása 10 milliárdos nagysá grendű összegekkel történik évente, és ez, azt gondolom, jelentős fejlődést fog eredményezni a közeljövőben. Az iskolai rend biztosítása napjaink központi kérdése, hiszen “az iskola biztonságáért” bizottság működése is ennek a dolognak a körüljárását körvo nalazta, a szülők bevonása nagyon komolyan vetődött fel a rend biztosítása érdekében. Egy újszerű megközelítéssel találkozhatunk majd a törvénymódosítások között, közérdekű igény érvényesítése a szülőknek megjelenik új tényezőként. Ez a szülőknek a csoport érdekek képviseletére tett lehetősége lesz, amelyben nemcsak az épület állapotának veszélyességére való figyelemfelhívás, hanem például az iskolai erőszak veszélyeztetettségére való felhívás is meg fog jelenni. A szülőgyermek kapcsolatnak a szakszolgálati eljárásba való bevonása probléma esetén szintén megjelenik a törvényben, az iskolai segítők körének bővítése is ezt a célt szolgálja. És megjelenik majd egy új lehetőség, a mediáció szerepe, amely ugyan jogi kifejezés, de az oktatási közvetítő szolgálat k eretében erre sor kerülhet, pontosan az iskolai erőszak megelőzése tekintetében is és a már bekövetkezett események után való alkalmazásban is. A vezetés szerepéről mint harmadik nagy problémakörről ma már nagyon sok szó esett. Szeretnénk némi biztosítékát látni annak, hogy a vezetői kinevezések ne pártpolitikai kiszolgáltatottságúak legyenek a jövőben. A jogi eszközök erre meglehetősen szerények, mégis sikerült egy olyan módosítási javaslatot bevonnunk, amely a vezetői pályázatoknak és a testületi szavazás nak a közérdekből nyilvános adattá való minősítésével, azaz a mindenki által hozzáférhetővé tételével a nyilvánosság erejét szeretné felhasználni. Pósán képviselő úr említette, hogy a nem pedagógus végzettségű pedagógiai vezetés veszélyeket rejt. Én itt er re csak egy mondatban reagálnék: európai gyakorlat, hogy az intézmények élén az első számú vezető menedzser, nem pedagógus. A negyedik témakör az átláthatóság - és ezzel már be is fejezem , amely a minőségfejlesztés területén hozna újat. Hiszen az OECD ma gyarországi javaslatai között az intézményi átláthatóság előkelő helyen szerepelt. Úgy gondolom, hogy ennek érdekében is tudunk még tenni a törvénymódosítás keretében. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszö nöm, képviselő asszony. 15 perces időkeretben Velkey Gábor, SZDSZ, képviselő úr felszólalása következik. VELKEY GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgatva a vitát, kétféle megközelítési logikát érzékeltem. Az egyik m egközelítés azt kereste, hogy mi nincs benne az előttünk fekvő jogszabályban, és valóban igaz, nagyon hosszan sorolható, hogy mennyi minden nincs benne ebben a törvényben. A másik logika pedig azt nézte, hogy mi van benne, illetve mi