Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
2323 meg semmit. A hátrányos helyzetűekre előírt százalékos arányok stabilan csak valamennyi tanuló röghöz kötés ével vagy folytonos tologatásával oldható meg. A legutóbbi ombudsmani jelentésből is az derül ki, hogy a minőségi oktatást helyben kellene megoldani, és nem űzni, utaztatni a gyerekeket. A tanulónak joga van helyben a jó minőségű oktatáshoz, amely a társad almi integrációjának legfőbb biztosítéka. Ezt kell számára megteremteni. Az ezt helyettesítő adminisztratív kényszerek, amelyek miatt a tanuló nem oda jár, ahova akar, nem olyan feltételekkel jut el az intézménybe és teljesíti a tankötelezettségét, ami szá mára megfelelő, az visszaélés a hátrányos helyzetével. Durván sérti az önkormányzatok hatáskörét, és megkerüli az önkormányzati törvényt a javaslat azon része, amely megtiltja bizonyos feltételek esetén az első osztály indítását. Ez a legtöbb esetben, azt gondolom, az intézmény halálát és megszűnését fogja jelenteni. A tanulókat hatósági úton esetleg ráerőlteti más önkormányzatokra, utazásra kényszerítve a tanulókat, ismét csak sértve a szabad iskolaválasztás jogát és az esélyegyenlőséget. Tudomásul kell ve nnünk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek tömegei élnek földrajzi elkülönültségben. E tömegeknek nem a távolabbi intézménybe való erőszakos beiskolázás, utaztatás a tudás, a társadalmi beilleszkedés garanciája, hanem a minőségi oktatás helyben történő megteremtése. Ugyanakkor el kell mondanom azt is, hogy jó szándékot tükröz, és ebben egyetértek Szabó Zoltán képviselő úrral, két évvel ezelőtt is egyetértettünk, a - nevezzük így - kötelező óvodáztatás bevezetése, illetve az akkori közoktatási törvény il yen irányú módosítása. Jó javaslatnak tartottuk az óvodai ellátás kötelezővé tételét, jó javaslatnak tartottuk azt, hogy 2008tól vegyenek fel az óvodák kötelezően, illetve a fenntartók biztosítsanak férőhelyet a halmozottan hátrányos helyzetben lévő jelen tkező gyerekeknek, 2010től pedig mindenkinek, aki igénybe akarja venni az óvodát. Akkor azt hiányoltuk, hogy nincs, és hol van az ösztönzőrendszer. Most itt van az ösztönzőrendszer; kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen hatást fog elérni az egyszeri első 2 0 ezer, majd a 10 ezer forintok juttatása. Arra kérném a kormánypárti képviselőket, hogy mindenféleképpen gondolják át azt a gyakorlatot, amely a polgári kormány idején volt. Akkor a családi pótlék egy iskoláztatási támogatásként jelent meg, amiről azt gon dolom, hogy teljesen természetes dolog, hiszen ha tankötelezettségi törvény van, akkor az óvoda utolsó évétől, az ötödik évfolyamtól a tankötelezettség idejéig ezt hozzá lehetne kötni a családi pótlékhoz. Ez még nagyobb ösztönző erőt jelentene abban a teki ntetben, hogy ezek a gyerekek iskolába járjanak. Az egységes óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény létrehozását is lehet támogatni, hiszen sok 1500 fő alatti településen működik, ha még működik kihasználatlanul óvoda. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az óvoda egy nevelésioktatási intézmény, míg a bölcsőde egy egészségügyiszociális intézmény. Más előírások vonatkoznak az egyikre, és más előírások a másikra. Azt látjuk a javaslatból, hogy ezek rendeleti összehangolására még utalá s sem történik. Azt gondolom, hogy erre fokozottan oda kellene figyelni, hiszen több település, több fenntartó fog élni talán ezzel a lehetőséggel, ugyanakkor már a működési engedélyek kiadásánál is ezeknek az intézményeknek egymástól nagyon eltérő feltéte leknek kell megfelelni, gondolok itt a gondozók számára, az étkezés biztosítására, a bölcsőde és óvoda eltérő felszereltségének a biztosítására. A törvényjavaslatban olvashatunk arról is, hogy az erőszakos tanulói magatartás kezeléséhez nyújt segítséget az on szülői kötelezettség, amely szerint a szülő köteles elvinni gyermekét nevelési tanácsadásra vagy iskolapszichológusi vizsgálatra, illetve fejlesztő foglalkozásokra. Azt gondolom, időszerű, hogy ez bekerült, de az iskolai erőszaknak és a kialakulásának i s csak egy vékony szeletét érinti. Az iskolai erőszak országos sajtót is megjárt esetei, azt gondolom, csak a jéghegy csúcsát jelentik. Sok és súlyos nevelési és környezeti problémával küszködnek a tantestületek, amelyekről aligalig tud a nyilvánosság. Az utóbbi időben, azt gondolom, a legnagyobb probléma, hogy
