Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
2321 nincs olyan hatásuk az iskola te ljesítményére, mint a pedagógus képzettségének, felkészültségének, a pedagógus minőségének; össze nem lehet hasonlítani őket. Nem arról van szó, hogy nem jobb kisebb létszámú osztályban tanítani, nem arról van szó, hogy nincsenek olyan tárgyak - mondjuk, a nyelv, amit eleve csak kisebb létszámú csoportokban lehet tanítani , hanem arról van szó, hogy azt a pénzt, amit a csoportok további és további bontására fordítunk, sokkal hatékonyabban és az iskola minőségének, az iskolai teljesítmény minőségének sokkal hatékonyabb emelésére lehet fordítani más módokon, ha nem olyan kicsik azok a csoportok, de a pedagógust jobban megfizetjük, jobban megválogatjuk, jobban képezzük. Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak egy nagyon lényeges szelete pontosan erre vonatkozik. Ar ra, hogy a pedagógus munkáját becsüljük meg; arra, hogy a pedagógusok kiválasztódásában azt a nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen trendet törjük meg, hogy a középiskolai teljesítmény nyújtásában alsó egyharmadot elértek lesznek pedagógusok. Tehát a pedagóguspályát döntő többségükben azok választják, akik a középiskolában közepes vagy annál gyengébb teljesítményt nyújtottak. Aki teheti, az ennél megbecsültebb, jobban fizető, jobb lehetőségeket nyújtó pályát választ. Pokorni képviselő úr azt m ondta, hogy alapelv, hogy ingyen semmit se adj. Mélyen egyetértek vele, bár Pokorni képviselő úr is hatékonyabban képviselhette volna ezt a tandíjról szóló népszavazás ügyében, de ezen a részén túl vagyunk. Ezzel az elvvel azonban egyetértünk: a pályakezdő pedagógus bérének emelésével nem ingyen adunk valamit. Ezzel azért adunk valamit, hogy ne a teljesítményében alsó egyharmad jelentkezzék pedagógusnak, hanem úgy, ahogyan a sikeres közoktatási rendszereket magukénak mondható országokban, mint amilyen Finno rszág, mint amilyen Észtország, mint amilyen Szingapúr vagy DélKorea. Ezekben az országokban van, hogy a középiskolai teljesítmény felső 20, 10, netán felső 5 százalékához tartoznak jellemzően azok, akik pedagóguspályára mennek, illetőleg akik pedagóguské pzettséget tudnak szerezni, aztán iskolában fognak tanítani. Ez a kedvcsinálás az, ami indokolja a pályakezdő pedagógusok bérének, illetményének radikális emelését, és mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy ezzel nem értünk a dolog végére, hogy a ped agógus teljesítménye ezzel még nincs megbecsülve. Bár szeretném jelezni, hogy a sikeres közoktatást magukénak mondható országokban a pedagóguselőmeneteli rendszer bérskálája sokkal kevésbé meredek, mint Magyarországon. Tehát viszonylag - és abszolút is, p ersze - magasabb a kezdő fizetés, és aztán lassabban emelkedik. Hogy lassabban kelle hogy emelkedjék, azt nem tudom megmondani, de hogy a pedagóguskezdőfizetés emelését annak érdekében, hogy a legjobb teljesítményt nyújtó hallgatók, diákok, tanulók válas szák a pedagóguspályát, meg kell tenni, ebben bizonyos vagyok. Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Szabó képviselő úr. Pánczél Károly képviselő úr hozzászólása következik, Fidesz. PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy elöljáróban, mielőtt a törvényjavaslatról szólnék részletesen, Kormos Dénes képviselőtársam szavaival élve én is megpróbáljak e gy diagnózist adni a jelenlegi helyzetről és az esélyegyenlőtlenségről a magyar közoktatásban. Egyébként a benyújtott törvényjavaslat sok mindennel foglalkozik, többek között az óvodáztatási támogatással, a központi középiskolai felvételi kizárólagosságáva l, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányával, az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzésével, és mindezektől azt várják, hogy az esélyegyenlőség érvényesülni fog, illetve mérsékli az esélyegyenlőtlenséget a közoktatásban. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai magyar valóságban ennél sokkal rosszabb a helyzet. Sokkal rosszabb a helyzet, hogy az előbb említett intézkedések látványos eredményt hozzanak. Évek óta azt
