Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 13 (145. szám) - Dr. Nagy Andor (KDNP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Környezeti kármentesítés - még mindig állami pénzen?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NAGY ANDOR (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter):
2246 a károk felszámolása, ahogyan azt a képviselő úr is elmondta, állami feladat, azaz a költségvetést terheli. (12.40) Ugyanakkor az is tény, hogy számos esetben nem tudunk érvényt szerezni ennek az egyébként 1995 óta meglévő törvényi kötelezettségnek. Egyértelmű tehát, hogy a szabályozáson változtatni kell még időben. Elsőként az elmúlt évben elfogadtuk azt a törvényjavaslatot, amely a kö rnyezeti felelősséggel kapcsolatosan számos szigorítást vezetett be, így a törvény elfogadása óta a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek a szándékosan okozott környezeti kárért korlátlan és egyetemleges felelőssége van, függetlenül attól , hogy a cég időközben megszűnte vagy sem. Emellett megállapított környezetkárosítás esetén a hatóság elidegenítési és terhelési tilalmat rendel el az érintett ingatlanra. A következő lépés a környezetvédelmi biztosítékadásról szóló jogszabály megalkotása , amelyre ugyanebben a törvényben felhatalmazást kaptunk. Az új jogszabály lényege az lesz, hogy meghatározza, hogy a tevékenységek folytatásához előzetesen környezetvédelmi biztosítékot kell majd letenniük a társaságoknak. Emellett kötelezőek lesznek arra is, hogy környezetvédelmi biztosítást kössenek az előre nem látható környezeti károk felszámolásának fedezetéül. Nem kell részletesen kitérnem arra, hogy egy ilyen jogszabály megalkotása, amely a gazdálkodók ilyen széles körét érinti, csak igen nagy körül tekintéssel oldható meg, ezért a tárca folyamatosan egyeztetett, egyeztet, illetve a biztosítékadással érintett környezethasználókkal, a biztosítókkal és a bankok képviselőivel, valamint a társtárcákkal folytatja ezt az egyeztetést. Jelenleg a jogszabályte rvezet véglegesítésén dolgozunk. Úgy vélem, hogy a biztosítékadás alkalmazása valóban a környezet állapotának dinamikus javulását eredményezheti; egyfelől azért, mert érvényesíti a környezetkárosodást okozó személyek felelősségét, valamint “a szennyező fiz et” elv bevezetését; másfelől a biztosíték részben tehermentesíti az országos környezeti kármentesítési programot is. Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae a választ. DR. NAGY ANDOR (KDNP) : Próbáltam a nagy zajban megérteni, meghallani azt a választ, amit a miniszter úr mondott, már majdnem olyan választ kaptam, amit el lehetne fogadni. Említette a miniszter úr is, hogy “a szennyező fizet” e lve gyakorlatilag nem érvényesül, hiába van ’95 óta erre törvényünk. Ha azt látja egy károkozó, hogy majd a költségvetés úgyis állja az ő kárát, akkor veszélyes gyakorlatot honosítunk meg, ezért ezen a téren változtatni kell. Azt kívánom, miniszter úr, hog y tüsténkedjen, és minél hamarabb fogadják el ezt a rendeletet, mert nem lehet tudni, hogy milyen hosszú ideig lesz még ez a kormány működőképes, és ha nem sietnek, akkor nem tud majd sikert felmutatni. Arra a válaszra tudtam volna egyedül igent mondani, h ogy már elfogadtuk, és ezentúl megakadályozzuk a károkozókat abban, hogy velünk, állampolgárokkal fizettessenek. Ezért ezt a választ ilyen módon nem tudom elfogadni. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A képviselő úr nem fo gadta el a miniszteri választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, 147 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta a választ.
