Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2054 figyelmünket: a helyi kis piacokra való legális termelés feltételeinek megteremtését fontosnak tartjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Tap s.) ELNÖK (Harrach Péter) : Végül Karsai Péter, az MDFképviselőcsoport vezérszónoka következik. KARSAI PÉTER , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! A törvényjavaslat deklarált célja, hogy a sz ántóföldtől az asztalig, a teljes élelmiszerláncban nyomon követhető legyen a felhasznált alapanyag, illetve az azt feldolgozó technológia. Tény, hogy a világ élelmiszertermelési versenyében egy következő fokozat, ha úgy tetszik, kötelező gyakorlat a nyom on követhetőség rendszerének kiépítése. Elvárás az igényes piacokon, versenyelőny a minőségi fogyasztók körében, alapvető biztonságot jelenthet, jelenthetne a sokak által importszemétnek nevezett termékekkel elárasztott hazai piacon. A törvé nyjavaslat megalkotói hozzárendelték elvárásként a feketegazdaság kizárásának permanensen felmerülő igényét, illetve a hazánkban kialakult, ha úgy tetszik, klasszikus fogyasztóvédelmi feladatok és szervezetek tevékenységének a most kiépítendő szervezettel történő összecsiszolását. Kérdés, hogy a jelen törvényjavaslat megfelele e feladat ellátására, a jogalkotó szemlélete, közelítési módja megfelele a magyar gazdaságban kialakult gyakorlatnak, tartalmaze ösztönzőket, versenyelőnyt vagy hátrányokat hordoz , feloldjae a korábbi szabályozás merev, olykor ellentmondásos előírásait, a feladatok megoldására alkalmas szervezet kiépítését szorgalmazzae, és így tovább. Sajnálatos, hogy a feltett kérdések egy részére a válasz az, hogy nem, sőt, nagyobb részét homá ly fedi. A felhasznált jogszabályok - mint a növényvédelemről szóló vagy a takarmányok előállításáról szóló, az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény - és a nagyszámú uniós definíció egy törvényjavaslatba komponálása azt a hatást eredményezi, hog y a joganyag rugalmasnak szánt szerkezete megmerevedik, ami később értelmezési problémák sokaságát eredményezheti. Most nem lényeges kiemelésnek szánom, de a disznóölés után esetleg a piacon a sonkát forgalomba hozó “élelmiszeripari vállalkozás”, mondjuk, a jelölési eljárások elégtelensége esetén vagy az élelmiszeripari szakképesítés hiányában milyen megítélésre számíthat a törvény szerint - befejezve a példát. Tisztelt Országgyűlés! Közismert, hogy az élelmiszerelőállítás terén a magyar jogszabályok sok esetben szigorúbbak az uniósnál, és a termelő, az előállító részére keményebb előírásokat, egyben magasabb költségszintet jelentenek. Ez az adott piacon a versenyképességet a stabil minőség révén emeli, kellő marketing híján azonban költségoldalról rontja . Ezt a hungarikumot a törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja, és ez a versenyhátrányérzéketlenség számos más területen is sajátja az átvett jogszabályoknak. (15.00) Egyetlen példa: a generikus növényvédő szerek esetében az engedélyezési eljárás 18 hónapj a nyilvánvalóan hátrány például NagyBritannia ugyanilyen szerek esetében alkalmazott három hónapos eljárási idejével szemben, az úgynevezett kiskultúrák szerválasztékával kapcsolatos, hasonlóan engedélyezési gyökerű, évtizedes problémáról már nem is beszé lve. Jó alkalom lett volna a szabályozás összeállításánál a magyar túlszabályozás régóta ismert elemeit a racionalitás, a verseny és a biztonság szempontjai alapján tételesen mérlegelni. Ilyen éles és számunkra olykor vesztésre álló versenyben, amelyben az élelmiszer előállítása folyik, a szankcionálás mívesen és precízen kidolgozott rendjében talán az ösztönzők is helyet kaphattak volna. Olyan megfogalmazásra gondolok itt, amely például a felvásárlót, feldolgozót arra ösztönözné, hogy a negatív hatósági vi zsgálatokkal rendelkező termelőket felvásárlási, esetleg
