Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - VELKEY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2053 vállalkozások nem kerülhetn ek hátrányba a hatósági szigor miatt a más tagállambeli versenytársaikkal szemben. Az állami érdekérvényesítésnek kiemelt feladatává kell tenni a piaci versenyhátrányt okozó illegális tevékenység visszaszorítását, felügyelni és ellenőrizni szükséges azt, h ogy a vállalkozók a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában, vagyis valóban “a szántóföldtől az asztalig” elvnek megfelelően tegyenek eleget a követelményeknek, és tevékenységük ne sértse a versenyszabályokat. A nem engedélyezett tevékenysé ggel ugyanis a vállalkozók nemcsak veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és sértik a fogyasztók gazdasági érdekeit, hanem egyúttal versenyelőnybe kerülnek a szabályosan működő vállalkozásokkal szemben, miközben adó- és járulékfizetés nélkül tevékenykednek . Az élelmiszerlánc hatékonyabb ellenőrzése érdekében a teljes lánc felügyeletét úgy kell megszervezni, hogy az élelmiszervállalkozásoktól már régóta megkövetelt minőségbiztosítási és kockázatbecslési alapú ellenőrzési rendszerhez hasonló preventív és pro aktív, a lánc szereplőit partnerként kezelő folyamatos, független, rendszerszintű hatósági jelenlétet biztosítson. Fontos, hogy az élelmiszerlánc bármely pontján jelentkező probléma esetén az ellenőrző hatóság kellő hatékonysággal és a lehető leggyorsabban reagálni tudjon. Az élelmiszerláncot szabályozó törvénynek, az alkalmazott szankcionálási rendszer vonatkozásában pedig biztosítani kell a kellő szigorúság mellett az arányosságot mind a jogsértés súlyossága, mind az elkövető gazdasági ereje tekintetében, ám ez utóbbi nem lehet a meghatározó szempont, a bírság nem lehetetlenítheti el a vállalkozást egyetlen kisebb hiba elkövetése miatt. Lehetőséget kell adni a csekély kockázatú hibák esetén a figyelmeztetésre, ugyanakkor ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy súlyos jogsértés esetén a kiszabott büntetés ne legyen visszatartó erejű. A bírságoló hatóság működési költségeit feltétlenül függetleníteni kell a bírságból származó bevételektől, ezzel kiküszöbölhető, hogy az ellenőr, úgymond, jutalékként érdekelt l egyen a bírságolásban. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy egy szabadpiaci versenyben semmi sem bír olyan visszatartó erővel, mint a nyilvánosság, ezért üdvözöljük, hogy a tervezet eleget tesz annak a régi elvárásnak, hogy kitér az élelmiszerlánces eményekkel kapcsolatos közérdekű információk körére, illetve nyilvánosságra hozataluk módjára. A lakosság azonnali és pontos tájékoztatását a veszélyekről és azok okozóiról kiemelten fontosnak tartjuk. Nemzetközi tendencia az élelmiszerlánc egységes ellenő rzésére való törekvés. A benyújtott törvényjavaslat ezt a szemléletet követi, a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló egységes szabályozás megteremtésével ezt helyesnek tartjuk. A hatósági tevékenység újraértelmezésével egy, ma még a magyar közigazgatásba n nem szokványos, újszerű, a vállalkozókkal partneri viszonyon alapuló hatósági felügyeletrendszer kialakításához biztosít ez jogszabályi keretet, még akkor is, ha ezzel kapcsolatban vannak bizonytalanságok. Ebben az előremutató, reformértékű lépésben támo gatjuk az előterjesztést, a kormányt. Ugyanakkor nem csökkentve, nem gyengítve az egységes szabályozás rendszerét, szükségesnek tartjuk annak újbóli áttekintését, újragondolását és lehetséges érvényesítését is, hogy a helyi, határozottan a lokális, kis pia cokra termelő vállalkozások számára és csak az ilyen piacokra történő termelés esetén a bürokratizmus csökkentésével, az eljárások rugalmasabb értelmezésével segítsük a legális piacra jutást. Nem lehet ugyanis egy szigorú szabályozásnak az a célja, hogy a szürke zónába szorítsa vissza a legálisan is termelni akaró és termelni képes kisvállalkozásokat. Ennek értelmében kezdeményezzük a bizottsági üléseken, illetve a részletes vitában ennek a végiggondolását és a lehetséges módosító javaslat megfogalmazását e tekintetben. Alapvetően tehát az irányt, a kezdeményezést helyesnek tartjuk, a lépéseket jónak, a korábban megfogalmazott bizonytalanságokkal egyetértünk, és azzal is egyetértünk, hogy egy hosszabb időintervallumot átfogó vitában ezek a bizonytalanságok k ezelhetők a szélesebb konszenzus megteremtése érdekében. És még egyszer szeretném felhívni ez utóbbi kezdeményezésre a
