Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2032 SIMON GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelettel köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Egy sajátos helyzetben fogom az expoz ét elmondani, hiszen az előző törvénytervezet kapcsán már sok képviselőtársam nemcsak az adott tárgyalandó jogszabályhoz, hanem a fogyasztóvédelmi törvényhez is elmondott nagyon fontos, érdemleges véleményeket, gondolatokat. Úgyhogy bocsássanak meg nekem, hogy én a Házszabály szerinti megfeleltetésben most fogom elmondani azt, ami a tárca álláspontja, de ez nem fog bennünket megakadályozni, hogy a későbbiek során akár az általános vita szakaszában, akár a részletes vitánál egy érdemi párbeszédet, érdemi sza kmai konzultációt folytassunk le. (13.10) Mindezek figyelembevételével akkor néhány dolgot szeretnék önökkel megosztani. Az Új Magyarország kormányprogram kiemelt figyelmet fordít a fogyasztók védelmére. A program alapján ennek érdeké ben a fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket szigorítani kell, a Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörét szélesíteni szükséges, továbbá korszerűsíteni kell a bírságolás rendszerét, bővíteni a szankcionálás lehetőségét és az üzletbezárás eseteit. A fogyasztóvédelmi tö rvény módosítása egyrészt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós irányelv átültetése és egyben jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, másrészt a kormányprogrammal összhangban elfogadott harmadik középtávú fogyasztóvédelmi politika végrehajtása érdekében vált szükségessé. Az irányelv átültetése önmagában is a fogyasztóvédelmi törvény jelentős módosítását teszi szükségessé, és a fogyasztóvédelemmel összefüggő uniós kötelezettségek teljesítése érdekében kiemelt, fontos feladatunk. Tis ztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelmi politikával összefüggő feladatok körébe a következők tartoznak: a fogyasztóvédelmi hatáskörök rendezése, a békéltetőtestületek eljárási szabályainak korrekciója, a finanszírozások biztosítása, a Fogyasztóvédelmi H atóság döntései nyilvánosságának kiterjesztése, illetve a fogyasztóvédelmi szankciórendszer erősítése. A törvényjavaslat lényeges elemei közül én most hat olyan témát szeretnék kiemelni, ami talán a parlament vitájában is ráirányítja a szakmai figyelmet a jogszabály fontos elemeire. Az első, amit szóba hoznék önöknek, hogy a fogyasztók tájékoztatása terén a törvényjavaslat szélesíti a Fogyasztóvédelmi Hatóság döntéseinek a nyilvánosságát. Ennek indoka az, hogy a hatóság döntéseinek nyilvánosságra hozatala e lősegítheti a vállalkozások jogkövető magatartását. A törvényjavaslat szerint bővül azoknak a határozatoknak a köre, amelyeket a jogorvoslatra tekintet nélkül közzé kell tennünk. Ezentúl az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő és az adott termék forgalmazá sát megtiltó határozatokat is közzé kell tenni. A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott, továbbá a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozásokkal szembeni bírságot me gállapító jogerős határozatokat is a nyilvánosság elé kell tárni. A második témakör, amelyben szeretnék néhány megjegyzést tenni: a törvényjavaslat alapján módosításra, korszerűsítésre és szigorításra kerülnek a fogyasztóvédelmi bírságolási szabályok. A ha tályos fogyasztóvédelmi törvény ugyanis nem tartalmaz sem alsó, sem felső korlátot a kiszabható fogyasztóvédelmi bírság összegére, így az teljes mértékben az ellátó, eljáró fogyasztóvédelmi hatóság mérlegelésére van bízva. Ehhez képest alkotmányossági, jog bizonytalansági, jogbiztonsági okokból mindenképpen szükséges a kiszabható bírság felső határának a törvényi rögzítése. A törvényjavaslat szerint az alsó és felső határ a bírságolásban 30 ezer forinttól akár 2 milliárd forintig terjedhet. A vállalkozás net tó árbevételét is figyelembe véve a jogszabály szerint hat kategóriában differenciáltan lehet kiszabni a fogyasztóvédelmi bírságot: 10 millió forint alatti éves nettó árbevételű kisebb vállalkozások, egyéni vállalkozók esetében a bírságplafon 1 millió fori nt lesz. A legnagyobb, 10 milliárd forintnál nagyobb éves nettó árbevételű cégek pedig bírságminimumként 600 ezer forinttal, bírságmaximumként az éves nettó árbevételük 10 százalékával, de legfeljebb 2 milliárd forinttal számolhatnak.
