Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2028 fogjuk jelölni a pontos paragrafust, és be is fogunk nyújtani módosítási kérelmet - mindenképpen szükséges. Rátérnék a másik törvényjavaslatra, a fogyasztóvédelmi törvényre. A módosítások ebben a tekin tetben szintén az európai irányelvek átvételét jelentik. Leginkább a gyermekek és fiatalkorúak védelme, különösen azok dohánytermékkel, szeszes italokkal és szexuális áruval való kiszolgálásának tilalma terén, illetve a békéltetőtestületek kapcsán jelennek meg érdemi változások, és a szankciók felemelése is pozitívum ebben a törvényjavaslatban. Amiket hiányosságként említenénk ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, azok a következő pontok. A használati útmutató fogalmát különösebb indoklás nélkül változta tja meg az előterjesztés. Azt mondja a korábbi törvény, hogy pontosan ugyanolyan tartalmú magyar nyelvű útmutatót kell az áru mellé letennie a kereskedőnek, ugyanolyan tükörfordításban, mint amilyet az idegen nyelvű tartalmaz, és a magyar nyelvű útmutatóna k teljesen meg kell felelnie az idegen nyelvű útmutatónak. Ezzel szemben ez a törvényjavaslat azt mondja, hogy a magyar nyelvű útmutatónak tartalmaznia kell minden információt, amit az eredeti tartalmaz, de nem mondja meg, hogy pontosan tartalmaznia kell a z idegen nyelvű útmutatóval azonos szöveget. Tehát gyakorlatilag azt mondja a törvény, hogy a rendeltetésszerű használatról kell tájékoztatnia a használati útmutatónak. Mi azt látjuk, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az útmutatók teljesen hiányoznak. Ame nnyiben a hatóság kezében nincs pontos meghatározás - márpedig e törvényjavaslat alapján fellazítják a használati útmutatók mellékelésének a kötelezettségét , akkor a hatóság megint nehezen tud eljárni. Én magam is szembesültem olyan példával, amikor kapt am egy magyar nyelvű használati útmutatást, amely messze nem fedte az idegen nyelvű használati útmutatást. Az a szerencse, hogy beszélek angolul, és le tudtam fordítani, mit is takar a használati útmutatás, mert magyarul nem álltak rendelkezésre a pontos i nformációk. Ez a törvényjavaslat pedig pont erre ad lehetőséget. Ezt nem szeretnénk támogatni, erre mindenképpen módosító indítványt fogunk benyújtani. A panaszkezelés tekintetében is van egy olyan pozitív elmozdulás, hogy írásban lehet a vállalkozóhoz for dulni, és a vállalkozó a panasszal kapcsolatban harminc napon belül válaszolni köteles. Azonban nem látjuk - ez nem a törvény kritikája , de úgy érezzük, kezelni kellene ebben a törvényben azt a problémát, hogy sok esetben a bejegyzés lehetőségét a vásárl ók könyvébe nem teszi lehetővé a vállalkozó, és ilyenkor a fogyasztó rendkívül nehezen tudja a panaszát bizonyítani. Azt gondoljuk, hogy erre megoldást kell találni a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat egyik leginkább médiavisszhangot kiváltott része az új bírságösszegek meghatározása. Ezt elég sok kritika érte, főleg az érdekvédelmi szervezetek, például az OKSZ, az Országos Kereskedelmi Szövetség részéről. Azt gondoljuk, hogy ez érthető, hiszen a változások szenvedő alanyai nagy valószínűséggel az OKSZ hátterét és erejét adó multinacionális kereskedések lesznek, azonban úgy gondoljuk, hogy ezekre szükség van, és a kormány nagyon helyesen teszi, hogy a bírságokat megemeli. Kevés olyan ügy van, amivel ennyire egyet tudunk érteni. A korábban felső határ nél küli fogyasztóvédelmi bírságot ez az előterjesztés keretek közé szorítja, és megszabja az árbevétel szerint beosztott minimum és maximum bírságot. Erre azért is szükség van, mert a jelenlegi rendszerben a bírságösszegeken nem igazán látszik meg, hogy a jog sértést a sarki fűszeres vagy egy nagy multinacionális áruházlánc követte el. A bíróságok előtt megtámadott magasabb bírságok rendszerint mérséklésre kerültek, mivel a hatóság megfelelő háttér híján nem tudta részletesen indokolni a bírságösszeg megalapozo ttságát. Reményeink szerint a változás ebből a szempontból is hatásos lehet. Úgy gondoljuk, hogy ez pozitív elmozdulás, mert végre azok a cégek kerülhetnek szankcionálásra, amelyekkel szemben az egyéni fogyasztók kevésbé voltak abban a helyzetben, hogy a p roblémájukat, a kifogásukat érvényesíteni tudták volna. Ezért van szükség arra, hogy valóban elrettentő erejű legyen egy bírság, ne tehessék meg azt, hogy büntetlenül átcímkézzenek termékeket, lejárt szavatosságú élelmiszereket árusítsanak, illetve ha ilye t tesznek, akkor annak komoly következményei legyenek.
