Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2029 Szintén nagyon pozitív elmozdulás a békéltetőtestületek munkájának és felhatalmazásának a pontosítása. A módosítás sok szempontból pozitívan változtat a korábbi szabályozáson. Ezek közé tartozik a rend kívül széttagolt és eltérő teljesítményű kamarák mellé rendelt, időben kiegyensúlyozatlanul finanszírozott és szakmailag gyakran hiányos tudású testületek finanszírozásának a szabályozása, hiszen komoly eltérő ügyfélszámok és ügykezelés van egy budapesti é s egy vidéki testület esetében, és a szakmai háttér szigorítása is rendezésre került, hiszen legalább egy jogász végzettségű tagnak kell lennie a békéltetőtestület tagjai között. Ebben a törvényjavaslatban még azt is szeretnénk elérni, hogy az ajánlás nyil vánosságra hozatalára vonatkozóan legyen egy kötelező határidő. Most azt mondja a törvényjavaslat, hogy az ajánlás nyilvánosságra hozatalára legkorábban harminc nap elteltével kerülhet sor, de arra nem mond semmit, hogy meddig kell nyilvánosságra hozni. Eg yébként a gyakorlatból ismert olyan eset, amely után a békéltetőtestület közel egy évet várt az ajánlás nyilvánosságra hozatalával, publikálásával. Ennek a kiküszöbölésére érdemes egy legfeljebb 90 napos határidőt megjelölni, hogy az ajánlást 90 nap után m indenképpen hozza nyilvánosságra a békéltetőtestület. Nagyon fontos pozitív javaslat, hogy a békéltetőtestület akkor is közzéteheti a vállalkozás nevét és tevékenységi körét, ha a vállalkozó a kommunikáció teljes elutasításával akadályozta az egyezség létr ejöttét, ez ugyanis kierőszakolhatja a vállalkozók együttműködését. A gond ezzel a módosítással az, hogy a jogszabály tervezete mérlegelési lehetőséget ad a testületnek a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban, holott erre nem látunk okot. Mi azt mondjuk, hogy ne lehetőség legyen a közzététel, tehát ne az legyen a szövegben, hogy közzétehető, hanem kötelező elvként hozza nyilvánosságra a békéltetőtestület azt, ha egy vállalkozás nem kíván együttműködni. A békéltetőtestületekkel kapcsolatban szeretném megjeg yezni, hogy a minisztériumnak jelentést készítenek a testületek a működésükről. Mi azt szeretnénk, ha ezeket nyilvánosságra hozná a minisztérium, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mert az elmúlt évek gyakorlatában az volt a jellemző, hogy a mini sztérium nem, vagy csak csökkentett tartalommal jelentette meg a békéltetőtestületek működéséről szóló jelentést. Végül az állami ügyfélszolgálat kérdéséről beszélnék. Az előterjesztésben szerepel egy eddig nem ismertetett elképzelés. Azt mondja a törvényj avaslat, hogy egy, a területet felügyelő minisztérium által létrehozandó fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálatot javasolnak létrehozni. A felvetést mi mindenképpen jónak tartjuk, ám rengeteg kérdés merülhet fel ezzel kapcsolatosan: milyen forrásból, milyen szak mai háttérrel, mely szervezetekre vonatkozólag, milyen határidővel állna fel ez a szervezet. A törvényjavaslatból semmi nem derül ki részünkre, hogy milyen elképzelések vannak ebben a tekintetben. (13.00) Amennyiben a jelenlegi lassú ügyintézést és a fogyasztói észrevételek hatóságok közötti labdázását oldaná meg ez az állami ügyfélszolgálatos rendszer egy egyablakos ügyfélszolgálati rendszerben, akkor azt gondoljuk, hogy nagy szolgálatot tenne a fogyasztók nak. Abban az esetben, ha ez egy kiszervezett call centerként, szakmai és anyagi háttér híján működne, akkor csak egy újabb lyuk lenne az államigazgatás pénzeszsákján. Összefoglalva: mi úgy gondoljuk, hogy ez a két törvényjavaslat előremozdulást jelent a f ogyasztóvédelem területén. Mindenképpen azt látjuk, hogy az elmúlt két évben az összes politikai párt fölismerte azt, hogy a fogyasztóvédelemnek komoly szerepe van, a társadalomban egyre nagyobb az igény a fogyasztók védelmére. Amit én, azt gondolom, javas olnék, az a következő: a kormányzat minél hatékonyabb kommunikációval értesse meg azt az állampolgárokkal, hogy vannak jogaik, vannak fogyasztói jogaik, és ha problémáik vannak, akkor tudnak fordulni hatóságokhoz. A hatóságoknak pedig az a feladata, hogy m inél gyorsabban, minél rugalmasabban lefolytassák ezeket az eljárásokat, és abban az esetben, ha a fogyasztónak igaza van, lehetőség szerint minél gyorsabban a fogyasztó kárát megtérítse vagy megtéríttesse a vállalkozóval szemben.
