Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 29 (142. szám) - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2005 A másik a kultúra. Az emberebb ember és a magyarabb magyar egy másik olya n princípiuma ennek a mozgalomnak, ami él. A társadalom különböző rétegeiben, különböző szegmenseiben megjelenik ez. Legyen szabad említenem, tegnapelőtt jártam AlcsútdobozGöböljárás falusi iskolájában, ahol Kovács Imre járt iskolába valamikor a ’20as év ekben, az a Kovács Imre, aki népíró, parasztpolitikus, mindenféle diktatúrák által üldözött, aztán az emigrációban jelentős szerepe volt a jó magyar hírnév szolgálatában, és abban is, hogy mint a parasztentellektüeltől úgy tanulja meg a világ a magyarokat és a magyar demokráciát, ahogy a magyarok a tirannizmus ellen fölálltunk a ’30as években és a következő évtizedekben. Ez a Kovács Imre írja, hogy ő úgy lett falukutató, hogy cserkész volt. Cserkészként elmentek a falvakba, és akkor látta azt, hogy mi van, és erről szólt, írt, és lettek azok a könyvek, amelyek ma már a magyar irodalomnak, a XX. század magyar irodalmának jelentős megnyilatkozásai, a Néma forradalom című könyve Kovács Imrének ebből a cserkészmozgalomnak a szociális, szociálpolitikai kutatásai ból. Tehát ilyen intézményről beszélek, tisztelt Országgyűlés, amikor javasolom, hogy hívassék meg ez a tagok közé. Presztízs? Hallottam az előbb a szót képviselőtársamtól. Hát persze, mindenki számára presztízs részt venni jó dolgokban. Nem csak a cserkés zek számára lesz presztízs részt venni ebben; azt hiszem, inkább még az intézménynek, ha ilyenfajta, ilyen vágású személyek részei a dolognak - a tett. Mindez, tisztelt Országgyűlés, nem kerül pénzbe, nincs költségvetési vonzata. Eureka! - cserkészköszöntő , ahogy tábortűznél szoktuk mondani, vagy bármilyen más köszöntésre. Nem kerül pénzbe, az Országgyűlésnek nem kell megvitatni, hogy honnan veszünk el és hová reallokálunk költségvetési tételeket. Végül pedig annyit tennék hozzá, nem a végén, csak abbahagyo m ezzel, tisztelt országgyűlés, hogy a társadalom úgy áll össze, hogy emberek fonják a társadalom fonalait, és szőjük a társadalom szöveteit. Tehát emberek, embercsoportok valamilyen jó szándékkal, valamilyen elkötelezettséggel teszik ezt. A cserkészek ebb ől nem lesznek gazdagabbak, számukra ez nem profit, nem politikai ambíció, nem előrehaladás az iskolában vagy bárhol, de az a lelkület, hogy szeretik, ha a dolgok jobban néznek ki, és a tanács, amiről most törvényhozást kontemplálunk, jobb lesz azzal, ha j obb emberek és jobb emberek jobb intézményei is részévé válnak. Köszönöm a meghallgatást. (Szórványos taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Horváth képviselő úr. Megadom a szót Ékes József képviselő úrnak. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Horváth János képviselőtársam hozzászólásának rettentően örülök, de pont az ötpárti egyeztetésnek volt az a kerete, formája, hisz ha ma minden civil szervezetet, amely Magyarországon tesz és szeretne tenni, meghívnánk, akkor a Parlament alsóháza, felsőház a, sőt mi több, az összes helyisége megtelne civil szervezetek képviselőivel, vezetőivel. Az ötpárti egyeztetésnek a lényege az volt, hogy egy olyan testület jöjjön létre, amely képes olyan bizottságokat létrehozni és megalkotni, és a bizottságokon kereszt ül úgy megszólítani a társadalmi és a civil szervezeteket, hogy maga a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiája valóban a legkisebb civil szervezetig is elérjen. Tehát ez a harmincfős grémium nem önmagában lesz, ennek a grémiumnak ki kell építeni azt a há lót, azt a rendszert, amivel a társadalomban működő összes civil szervezetet valamilyen módon bekapcsolja, és összegyűjti azokat a rezüméket, jelzéseket, amelyeket majd később egy stratégia mentén mint elem tulajdonképpen be lehet építeni magába a stratégi ába, tehát figyelembe lehet
