Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 28 (141. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1968 megoldást. Nagyon sajnálom, hogy az elmúlt egy hétben a kormány ígérete ellenére nem volt erről ötpárti egyeztetés. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Több felszólaló jelentkezését nem látom. Megkérdezem, hogy kíváne még ennek ellenére valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelzés nincs, így a részletes vita e szakaszát lezárom. Most megnyitom a vita második szak aszát az ajánlás 9., 10. és 11. pontjaira. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni hatperces időkeretben a vita e szakaszában. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, KDNP. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban a 9. számú módosító javaslatról kívánok részletesebben érvelni, a 11. számú módosító javaslathoz majd egyetlenegy érvelő mondatot fogok fűzni. A 9. számú módosító javaslat arról szól, hogy a jogszabály szövegének hitelesítésével a jogszabály megalkotását többek között alkotmány, illetve törvény, illetőleg ezek módosítása esetében a köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke együttesen teszi meg. Másképp megfogalmazva, ez a szabály azt jelentené, hogy a köztársasági elnök az Országgyűlés által már megszav azott törvény aláírásával a törvény szövegét hitelesíti. Nézetünk szerint ez a megítélés, a köztársasági elnök aláírásának ez a fajta értelmezése, ez a fajta értékelése téves. A köztársasági elnök álláspontunk szerint nem hitelesíti a törvény szövegét. Más az aláírásának a közjogi funkciója. Nem hitelesíti, nem is hitelesítheti, mivel nem tartozik azok közé, akiknek a törvényalkotás folyamatára közvetlen rálátása lenne. Ezt a funkciót meggyőződésünk szerint az Országgyűlés elnöke gyakorolja, az ő aláírása a z, amely a törvény szövegét valójában hitelesíti. A törvényalkotás menete az, hogy miután az Országgyűlés megszavazta a törvényt, az Országgyűlés elnöke azt aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek aláírás végett. Az, hogy a törvény szövege pontosan és hitelesen az, amit megküldtek a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének aláírása által került hitelesítésre, tanúsításra. A köztársasági elnök aláírása mást fejez ki. A köztársasági elnök aláírásának alkotmányjogi értelmezése szempontjából meghat ározó szempont az a jogkör, ami a köztársasági elnök aláírását illetően az alkotmány szerint megilleti. A köztársasági elnöknek ugyanis joga van a törvényt, ha annak egészével vagy egyes rendelkezéseivel nem ért egyet, észrevételei írásbeli közlése mellett az Országgyűlésnek egyszeri megfontolásra visszaküldeni. Ezt hívjuk politikai vétónak. A másik lehetősége a köztársasági elnöknek, ha az elfogadott törvénnyel kapcsolatosan alkotmányossági aggálya merül fel, az, hogy az Alkotmánybíróságtól kér előzetes no rmakontrollt. Mind a két esetben az aláírás elmarad, és hogy mi történik majd, a kétféle jogi lehetőség igénybevétele utáni fejleményektől függ. (17.40) Ha az Országgyűlés a törvényt ismét megtárgyalta, illetőleg meg is kell tárgyalnia, de ha ismét megszav azza akár változatlanul, akár más tartalommal, akkor a köztársasági elnök az ismét visszaküldött törvényt aláírni köteles. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a törvényt, akkor az elnök nem írhatja alá, hanem az Országgyűlésnek módja van kij avítani az alkotmányos hibát, alkotmányellenesen persze újra nem szavazhatja meg; módja van leszavazni, vagy a törvény megalkotásától eltekinteni, ez is lehetősége az Országgyűlésnek. Ha pedig az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítéli mégis a törvényt, akko r a köztársasági elnöknek alá kell írnia utóbb a törvényt. Mindebből következik, hogy a köztársasági elnök aláírása nem hitelesítést jelent, hanem azt az alkotmányjogi aktust, amelynek a lényege az, hogy szabad utat enged az Országgyűlés törvényalkotó akar atának. Ha a köztársasági elnök a neki megküldött törvényt politikai vétó vagy alkotmányossági vétó nélkül aláírja, ez azt jelenti, hogy nem lát okot arra, hogy e két joga közül valamelyiket is
