Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 21 (139. szám) - Földesi Zoltán (MSZP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Csak erős alapokra lehet építkezni!” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP):
1727 Úgyhogy én öntől szeretettel búcsúzván kívánok tartalmas gyógyító munkát, és ezt a válaszát nem fogadom el, úgy, mint a többit. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Bravó!) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képv iselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a képviselő úr nem fogadta el a miniszter asszony válaszát, kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 183 igen szavazattal, 149 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a miniszter asszony válaszát. Földesi Zoltán (MSZP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Csak erős alapokra lehet építkezni!” címmel ELNÖK (dr. Szili Kata lin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Földesi Zoltán, a Magyar Szocialista Párt képviselője, interpellációt nyújtott be az oktatási és kulturális miniszterhez: “Csak erős alapokra lehet építkezni!” címmel. (Zaj. - Több képviselő elhagyja az üléstermet.) Egy pil lanatra, képviselő úr, a türelmét kérem, amíg közfeladataik halaszthatatlan ellátása miatt képviselőtársaink csendben távoznak. Öné a szó, képviselő úr. FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Fontos és szükséges paradigmaváltás volt az elmúlt években, amikor a magyar közoktatás immár kiemelt feladatának tartja az alapkészségek megerősítését, a lexikális tudás átadása mellett - és nem helyett! - egyre nagyobb hangsúlyt fordít a gyakorlati készs égek, kompetenciák megerősítésére. Erre azért van szükség, mert átalakult a versengő világ, új kompetenciák, készségek és képességek váltak szükségessé. Kinyílt a világ, és ez a tanulót és tanítót, gyereket és felnőttet is új kihívás elé állítja. Érdekes é s elgondolkodtató adatokkal szembesültünk, amikor a tavalyi év végén néhány nap különbséggel megismerhettük a PISA 2006 és a PIRLS 2006 felmérések eredményeit. Két olyan nemzetközi felmérésről van szó, amelyet ismernek és elismernek a világ minden táján. F ontos ugyanis, hogy ne csak önmagunkra, hanem objektívan a bennünket körülvevő világra, versenytársaink oktatási teljesítményére is figyeljünk. A mérési eredmények szerint 1011 éves diákjaink teljesítménye a világ élvonalába tartozik. Ezt követően néhány évvel, míg 15 évesek lesznek gyermekeink, addigra az OECDállamok versenyében már csak a 23. helyre elegendő az ismeret. Ráadásul az utóbbi évek mérései alapján megállapíthatjuk, hogy a korosztály eredménye nem fejlődik, hanem stagnál. (Folyamatos zaj. - A z elnök csenget.) Mindez azt jelenti, hogy azok a kisdiákok, akik az alsó tagozat végén még kimagaslóan teljesítenek, néhány évvel később nem képesek sikeresen alkalmazni a korábban megszerzett ismereteket. Számos pedagógus felhívja a figyelmünket nap mint nap, hogy az általános iskola nem képes a tanulók többségét a középiskola első évfolyamán elvárt szintre felkészíteni, a középiskolák pedig nem alkalmazkodnak a befogadott tanulók nagyon különböző felkészültségi szintjéhez. Hasonló észrevételeket hallhatu nk a középiskolából a felsőoktatásba kerülés időszakáról is. Mindezek azt bizonyítják, hogy a közoktatás első szakaszában megszerzett tudás nem tud kellően elmélyülni; az alapok megszilárdulása előtt kezdünk hozzá a többszintes ház építéséhez. Meggyőződése m, hogy az egész életen át tartó tanulásra való felkészülés érdekében folytatni kell a
