Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 21 (139. szám) - Földesi Zoltán (MSZP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Csak erős alapokra lehet építkezni!” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
1728 kompetenciaalapú oktatási programok elterjesztését, méghozzá úgy, hogy az eddigieknél több lehetőséget kell biztosítanunk az alapkészségek megerősítésére. Mindezek alapj án tisztelettel kérdezem a miniszter urat: milyen ütemezésben és milyen forrásokból tervezi a kormány a már kipróbált és sikeres kompetenciaalapú oktatási gyakorlatok, programcsomagok kiterjesztését minden hazai iskolára? Mit tesz a tárca a vázolt problémá k megszüntetése, a tanulók alapkészségének megerősítése érdekében? Tisztelettel kérem a miniszter úr válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A képviselő úr interpellációjára Hiller István oktatási és kulturális min iszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó. DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Igen tisztelt Országgyűlés! Valóban, az elmúlt év legvégén több nemzetközi felmérés jelent meg. A felmérések nem csak Mag yarországról szólnak; nemzetközi kitekintést adnak, több mint 30 ország közoktatási, illetve oktatási rendszerét, szisztémáját hasonlították és hasonlítják össze. Sőt, mivel Magyarország nem első alkalommal vesz részt, hanem legutóbb 2001ben is történt il yen felmérés, ezért önnönmagunkhoz is van összehasonlítási alap. Ezeket a felméréseket a világon mindenütt nemcsak a szakmai közvélemény, hanem a legszélesebb érdeklődő közvélemény és a sajtó elemzi. Hadd mondjam el, hogy azokban a napokban, amikor Bostonban közzétették az ön által is említett legutóbbi PIRLSt, én hivatalos úton Németországban tartózkodtam, nem láttam olyan német napilapot, amely ne címoldalon számolt volna be egyébként a nem zetközi eredményekről. Valóban, arról van szó, hogy az alapkészségeket vizsgáló felmérések közül az, amelyik a 10 éves gyermekek olvasáskészségét, szövegértéskészségét vizsgálja, ott Magyarország nemcsak hogy önnönmagához javított a legutóbbi felméréshez k épest a fejezetben, amely a nemzetközi felmérésben szerepel - a következőt mondja: szignifikáns, vagyis jelentős, érzékelhető változás a magyar gyermekek szövegértésében , hanem nemzetközi viszonyításban is a több mint 30 ország, illetve tartomány közokta tási rendszerében az 5. helyet elfoglalva teljesen az első csoportba tartozunk. Nehezebb a helyzetünk a 15 éves korú gyermekek, diákok esetében, ahol valóban az alapkészséget vizsgálva a 23. helyen található Magyarország. A probléma tehát adott. Ezért viss za kell utasítani minden olyan feltételezést, amely summás megállapítást tesz. Arról van szó, hogy valóban a 10 éves korig terjedő nevelésioktatási időszakban a magyar oktatásügy jobban teljesít, mint korábban, a 10 és 15 éves kor közötti időszakban vanna k azonban még problémák, amelyeket éppen a már korábban meghozott törvényi és egyéb jogszabályi módosításokkal, azt gondolom, hogy orvosolni kell. Melyek ezek? A problémát, ha le akarjuk fordítani teljesen közérthető magyar nyelvre, azt mondhatjuk, hogy ne m adunk elég teret, nem adunk elég lehetőséget, nem adunk elég időt arra, hogy azok a gyermekek, akik egyébként 10 éves kor magasságáig valóban megszerzik a korukhoz képest megfelelő alapkészséget, ez bennük megszilárduljon, valóban a tudás lecsapódjék, am ire aztán a későbbiekben lehet építeni. (14.10) Ezért már 2003ban elfogadtuk a közoktatási törvénynek egy olyan módosítását, amely felmenő rendszerben életbe lépve éppen most lép a közoktatási szisztémába: az ötödök és hatodik osztályban is több lehetőség et, időt, teret biztosít az alapkészségek megerősítésére. Erre 2008ban már az “Új tudás” program keretében az előkészületek olyan jól haladtak, hogy előbbre lehetett hozni a bizonyos pályázati kiírásokra 10 milliárd forintot (Az elnök a csengő megkocogtat ásával jelzi az időkeret
