Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁRFAI PÉTER (MSZP):
1693 bizonyos méret alatt - és ez a mostani változtatások egyik oka - nem érdemes speciális adókat, járulékokat kivetni. Ezzel szemben áll a másik érv, amit a kulturális bizottság tagjai és a kultúrával foglalkozó politikusok képviselnek, akik azt mondják, ha igaz is az iménti állítás, a Nemzeti Kulturális Alap forrásai n ormatív szabályok alapján keletkeznek. Ha az elkülönült forrásokat megszüntetjük és beolvasztjuk esetleg a költségvetésbe, onnan kapja a Kulturális Alap a finanszírozást, az egész kulturális finanszírozási rendszer kerül veszélybe, mert más alapokra kerül, mint eddig. Például a költségvetés pulzálása sokkal jobban érinti a Nemzeti Kulturális Alapot, mint ha elkülönült forrásokból kapja a bevételt. Elvben nyilván lehet kitalálni optimális megoldást, de az SZDSZ szerint ezt valószínűleg csak egy általános köz teherviselési reform részeként lehet megvalósítani. A két egymással szemben álló vélemény között a kompromisszum elvben az lehetne, hogy maradjon a Nemzeti Kulturális Alap mint elkülönült alap, amely fölött közvetlenül az államapparátus nem rendelkezik, d e nem külön járulékból keletkezik ennek a forrása, hanem mondjuk egy általános adó, az áfa vagy a személyi jövedelemadó meghatározott százaléka kerül automatikusan a Nemzeti Kulturális Alapba. Persze, mindannyian ismerjük az ilyen mechanizmusokat, ha a kul túra számára ilyen forrást automatizmusként biztosítunk, akkor jelentkeznek más nemes célok is, amelyek ugyanilyen elkülönült alapot szeretnének a maguk számára biztosítani. Én tehát azt gondolom, hogy a jelen pillanatban ameddig általános adóreform vagy k özteherviselési reform jegyében nem tekintjük át az egész magyar adórendszert és közteherviselési rendszert, addig a járulékoltatásnak ezt a formáját tudomásul kell venni minden hátrányával együtt is, mert ez a garanciája annak, hogy a Nemzeti Kulturális Alap az eddigi függetlenségét megtartva pénzt osszon. Ami az internet külön adóztatását illeti: természetesen nem ma derült ki, hogy problematikus ez az ügy, ez jóval korábban nyilvánvaló volt. Csak hogy egyértelmű legyen: a Gazdasági Minisztérium úgy tám ogatta a törvénytervezetet, hogyha visszakerül az internet tartalomfejlesztésére valamilyen módon az internetszolgáltatók által befizetett pénz. Említette Pettkó képviselő úr, hogy digitális ügyeket támogatott már a Nemzeti Kulturális Alap. Hogy miért mara dt ez abba, annak az indoka itt részben elhangzott. A Gazdasági Minisztérium kívánalma az volt, hogy jöjjön létre egy állandó rendes pénzosztó bizottságként, az internetesek által befizetett forrás kezelésére egy külön bizottság, és tartalomfejlesztésre fo rgassa vissza a befizetett pénz jelentős részét. Talán érdemes elmondani az itt elhangzott dörgedelmes szavak után, hogy fogyasztóként a számítások szerint 70 forint a maximum, amivel terhelnék a fogyasztókat, ha ez az adóztatás, járulékoltatás megvalósuln a - 20 és 70 forint között van , azt pedig elképzelhetetlennek tartom praktikus szempontok alapján, hogy a Nemzeti Kulturális Alap működőképessége akkor valósuljon meg, ha majd 1 millióval több magyar internethasználó lesz. Eddig ilyen külön járulékot nem fizettek az internetműködtetők, mégis szerényebb mértékben terjedt az internet, mint az kellett volna. Abban szerintem minden kultúrával, de nem csak kultúrával foglalkozó képviselő egyetért, hogy olyan módon kell a Kulturális Alapot működtetni, hogy az i nternet terjedését ne akadályozza. Amennyire én látom, ez a mechanizmus, amit itt röviden elmondtam a Gazdasági Minisztérium álláspontját ismertetve, például alkalmas arra, hogy járulék is legyen, de ugyanakkor az internetműködtetők érdekei se sérüljenek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces jelentkezések vannak. Márfai Péteré a szó. MÁRFAI PÉTER (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. A Gazdasági Minisztériumnak bizonyára nem okoz gondot, hogy mondjuk, az informatikai hírközlés kapcsán a piacok meghatároz ását törvény szabályozza, egyáltalán a piacokon az árak alakulását. De mik azok a piacok? Ebben az összefüggésben fel kellene vetni, hogy milyen piacokról van szó. Tizenhat érvényes piac van, ennek nagyon komoly európai hátterű
