Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 15 (138. szám) - „Munka - tudás - tulajdon” címmel politikai vita - TÖRÖK ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1606 finoman fogalmazom meg. Ezeken a helyi lokális fórumokon nagyon határozott lépéseket követeltek a tel epülési önkormányzatok, mert sok esetben valóban ők az elszenvedői annak, amikor a település egyik része befizeti az adókat vállalkozóként, jövedelemadófizető polgárként, a másik része meg önhibájából vagy önhibáján kívül arra kényszerül, hogy segélyből é ljen csak meg. Éppen ezért ezen a helyzeten kívánunk változtatni azon a módon, hogy a foglalkoztatást ösztönözzük. Foglalkoztatásösztönzés, hogy több embernek legyen munkája, és hogy többen tudjanak megélni munkából, mintsem segélyből vagy anélkül. Az első dleges cél tehát az, hogy a ma a munka világából kirekesztetteket elsősorban a versenyszférába vezessük vissza, a versenyszférába, a maszek cégekhez, az egyéni vállalkozásokhoz, a mikro, kis- és közepes vállalkozásoknak adjunk segítséget ahhoz, hogy újból visszavezethessük azokat az embereket, akik kiszorultak a munka világából, hogy újra munkájuk legyen ezeknek az embereknek, hogy a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat. Ha ez azonban sok esetben nem sikerül, mert évek vagy évtizedek óta már a m unka világán kívül vannak ezek az emberek, nem járnak dolgozni, hogy közérthetően fogalmazzunk, akkor vagy tranzitfoglalkoztatási eszközként vagy tartósan a közfoglalkoztatást kell felvetnünk példaként és lehetőségként. A közfoglalkoztatást, amelyben az ön kormányzatok azt kérik - és Babák képviselő úrral mint polgármesterrel találkoztunk Szegeden egy ilyen regionális fórumon , hogy adjunk több pénzt a közfoglalkoztatáshoz, több forrást, és a közmunkaprogramokra is nagyobb energiát kell szentelni. (10.30) M ár említettem szegedi, Békés megyei példát, de egy Heves megyei, saját szülőföldemről hozott példával is hadd éljek: a Heves megyei polgármesterek közül, legyen az DélHeves alföldi része, vagy ÉszakHeves hegyvidékes része, azt kérik, hogy közfoglalkoztat ásra adjunk több pénzt, és például nemcsak úgy általában, hanem értékteremtő közfoglalkoztatásra. Ők például a közművelődési intézmények, a sportlétesítmények felújítása mellett az erdőtelepítést tartották kiemelt fontosságú ügynek. Az erdőtelepítést, amel y környezetvédelmi szempontból is hasznos lehet, amely a jövő nemzedéknek szól, mert 304050 évre történő befektetés, és amely egyébként, ha nem is átfogó, de rövid távú válasz a klimatikus változások okozta kihívásokra. Természetesen nem elsődleges cél a z, hogy például erdők sokasága nőjön Magyarországon, de az cél, hogy a foglalkoztatásba bevonjuk azokat az embereket, akiket csak lehet. Milyen eszközökkel tudunk élni? Miniszter asszony, államtitkár úr már említette, járulékkedvezményeket kívánunk nyújtan i a mikro- és kisvállalkozások számára, hazai mikro- és kisvállalkozások számára, hogy jobban megérje foglalkoztatni azokat, akiket vagy nem foglalkoztattak eddig, vagy eddig is foglalkoztatták, csak legyünk őszinték, nem legálisan. Ha mondjuk, a Start Rég ió kártyával egy vállalkozó akár három évre és akár százszázalékos járulékkedvezményben is részesülhet, akkor miért ne érné meg neki bejelentett formában alkalmazni azt, akit eddig sajnos nem jelentett be. Jó ez a magyar államnak, jó a vállalkozásnak, mert pluszterhek nem rakódnak rá, és nyugodtan hajthatja álomra a fejét esténként, és jó az egyénnek, mert például szolgálati ideje keletkezik, mert például biztosítási jogviszonya lesz, mert például ő is a legális munkavállalás révén hasznos tagjának érezheti magát a társadalomnak. Említettem a járulékkedvezményeket, a Start Régió kártyát, a közfoglalkoztatás bővítését, és természetesen nem mehetünk el anélkül, hogy ezeknek az embereknek egy jelentős része nem képes a munka világába való integrálódásra, nem ké pes dolgozni. Akik egészségügyi okoknál fogva, életkoruknál fogva nem képesek, őróluk gondoskodni kell. Azok, akik viszont képességek hiányában vannak, azok számára nyújtsunk segítséget a szakképzés megerősítésével, hogy a hiányszakmákban például ne csak a z intézményeket, hanem az ott tanulókat is ösztönözzük arra, hogy ezt a szakmát sajátítsák el - a vasipari szakmák esetében jeleztek nagyon sok igényt a településekről , vagy az átképzés átalakításával. Az átképzésen átment
