Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 8 (136. szám) - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BARÁTH ETELE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1479 De ha még egy percet szánhatok a történetre, annyit hadd mondjak el, hogy a területrendezéstervezés az egés z világon a településhálózat növekedésének szervezésére támaszkodik. Amikor először felismerték azt, hogy a települések a vonzáskörzetükkel együtt hihetetlen nagy mértékben veszik igénybe a termőföldet, az erdőket, a környezetet, akkor elkezdtek koncepciók at készíteni arra, hogy milyen módon lehet ezt kordában tartani. Csak a játék kedvéért hadd említsem meg, hogy az első ilyen településhálózatfejlesztési terv, ami ilyen térségi szemléletű volt, az 1400as években, Angliában készült, attól kezdve Európában több. Nem volt érdektelen, hogy akkoriban a városok vonzáskörzete nagyrészt az erdőre támaszkodott - Robin Hoodtól is tudjuk ezt a múltból , hiszen az erdő adta egyrészt az élelmiszer nagy részét, másrészt a tüzelőanyag nagy részét is, tehát az első vonz áskörzet természetesen az volt. Ez ma ipari területek, logisztikai parkok, kereskedelmi bevásárlóközpontok sokszínűségében teljesedik ki - hát körülbelül ennyit haladtunk előre mintegy 600 év alatt. Tehát ez egy nagy jelentőségű tervezés, itt nagyon sok mi ndennek a koordinációjáról van szó. Sokszor keveredett az elmondottakból például az, hogy mi az, ami konkrétan a fejlesztést, tehát a mindennapi fejlődést, a dinamikát, a történéseket hordozza, és mi az, ami a rendezésre tartozik. Ugyan a miniszteri expozé ban benne volt, hogy a rendezés tulajdonképpen hosszú távú stabilitást kell hogy indokoljon. Elhangzott már az M0s, de ha megnézzük az 1920as években készült budapesti, ma Hungária körútnak nevezett területnek a leszabályozását, hát bizony alig tíz éve v an, hogy ezt úgyahogy nagyjából befejeztük, még mindig nem teljesen. Ha ezeknek a területeknek a védelme nem következik be, akkor bizony katasztrofális érdekellentétek jönnek létre, és ennek is nagyon sok példáját lehetne gyakorlatilag felsorolni. Én tehá t csak azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy amiről most mi beszélünk, az hihetetlen mértékben érinti az emberek hétköznapjait, de érinti a vagyon, a tulajdon kérdését és mindenfajta más, hasonlóan lényeges kérdést is. Ami Magyarországot illeti, főleg az európai csatlakozásunkat követően, jelentős módosítások következtek be, hiszen Magyarország átvette az Európai Unió által már TENhálózatnak nevezett nagy hálózati rendszereknek a magyarországi nyomvonalbiztosítását. De ezenkívül még egy nem lényegtelen k érdésre is hadd hívjam föl a figyelmet: az éppen a mai nap játszódó schengeni csatlakozásunk végre lehetővé teszi, hogy a határok teljesen átjárhatóvá váljanak, magyarul: a szomszédainkkal létrejött történelmi kapcsolatrendszer hihetetlenül sűrű úthálózatá ban is biztosítandó vasúthálózataiban újraépítendő. Mindezeknek a nyomvonalait, feltételeit egy komoly területrendezési tervnek kell tudni biztosítani. Természetesen azt is tudjuk, hogy pontosan az európai csatlakozás kapcsán és a hazai fejlesztéspolitikát meghatározó elemek, mint például az úgynevezett lisszaboni folyamat kapcsán új és új feltételek jelennek meg, új és új kategóriák jelennek meg, új és új igények jelennek meg, amelyeknek bizonyos időtávlatra történő előre biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezt költséghatékonyan lehessen megvalósítani. Ebben a tervben is három nagyon lényeges, azt mondom, triviális kategóriának a szintézisét kell megteremteni: az egyik a gazdaság, a másik a természet és a társadalom. Az előbb egy kollégának mutattam itt az első országos területrendezési terv összefoglalóját, amelyik a '7980as években készült el, amelyben 20102020ig történő demográfiai előrejelzések voltak, és erre épült rá például az a lehatárolás, ami az egyes települések belterületeit és vonzáskörz eteit is föltérképezte. Ha most ehhez hozzáadjuk azt csak társadalmi oldalról, hogy az európai csatlakozásunk kapcsán mily nagy mértékben megnőhet a migrációs igény, hogy milyen nagy mértékű népességkoncentrációk jönnek létre különböző helyeken, és ismerjü k, hogy ez Európában milyen problémákat okozott, akkor tudnunk kell, hogy milyen komoly értéke van annak, ha például a természetvédelmi területeket, tájvédelmi körzeteket, turisztikai körzeteket, egyebeket itt pontosan lehatároljuk, aminek a rovására ez a növekedés nem következhet be. Tehát ennek a területrendezési tervnek rendkívüli jelentősége van a koordináció szempontjából.
