Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 8 (136. szám) - Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BARÁTH ETELE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1480 Ugyanakkor egy nagyon lényeges változás zajlik le ma Magyarországon és Európában, ami egy különleges szolidaritásban fejeződik ki. Nevezetesen, eddig általában a szolidaritás fogalmát az emberember és társadalmi viszonyokban határoztuk meg, de egyre inkább a civil társadalom és minden ember érdeklődése - már csak a szabadidő meg azért mégiscsak a kiterjedt jövedelemnövekedés alapján - a természetben zajló cselekvések irányába fejlődik. Tehát a fenntarthatóság fogalma ezzel a szolidaritással együtt ma nem azt jelenti egyáltalán csak, hogy na, vigyázzunk arra az egy természeti tájra, mondjuk - itt Hadházy úrra nézek - a nagy szigetünket , a Duna amit kettéválaszt Visegrádtól lefele, meg kell védenünk a természet érdekében, hanem tudnunk kell, hogy itt az emberi fejlődéssel kapcsolatos és az infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos közös fogalomként jelenik meg maga a fenntarthatóság, tehá t egy komoly integrációs igény jelenik meg ismételten. Amiről eddig beszéltem, az nagyrészt az érdekharmonizációt igényli. Az időtávlatról már néhány szót szóltam, de azért azt tudni kell, hogy itt egy egész különleges játék zajlik. A terü letrendezési terv a legmagasabb szintű magyar összefoglalása mindannak, ami adott esetben egy egész kis településen rendezési szinten történik, szabályozási szinten történik, és ez hierarchizálódik ebben a tervben. Itt nem tisztem ugyan válaszolni olyan al apkérdésekre is, mint például a szárnyvonalak kérdése. Tehát van egy léptékdifferencia: az országos területrendezési terv természetesen csak egy meghatározott rátekintésből, madártávlatból a nagy vonalakat, a nagy összefüggéseket kell hogy tartalmazza, his zen ezek egyébként a megyei, regionális és más ilyen jellegű tervekben jelennek meg, és ezek az egyeztetések ezeken a szinteken kell hogy eldőljenek. Abban igaza van Katona Kálmán kollégánknak, hogy persze ehhez idő szükséges adott esetben egyfajta konflik tust fölfedezvén, ezért a magam részéről is azt gondolom, hogy az általános vita időterjedelmének kitágítása biztos hasznára volna ennek a tervnek mindenféleképpen. De ami a különböző koncepciókat és a fogalmakat illeti, némi vitába fogok szállni a későbbi ekben is, mert nem biztos, hogy az ágazati tervekben szereplő egyértelmű kategóriák azok, amik egy országos területrendezési tervben kell hogy megjelenjenek, épp azáltal, hogy itt egy magasabb szintű összefoglalása van nagyon sokfajta tevékenységnek, nagyo n sokfajta területi kategóriának. Ebből adódóan tudnunk kell azt, hogy a különböző övezeteket hogyan nevezzük, de ezekből az övezetekből egy halmozott, az országos területrendezési terv szintjén megjelenő általános övezeti kategóriát kell alkalmazni. Ez, m egint csak azt mondom, egy integratív gondolkodást igényel. Még említést tennék arról, hogy ezek a különböző ágazati koncepciók - a közlekedésről volt szó, a logisztika például - olyan új és új fogalmakat jelentenek, amik az elmúlt tíz évben már a világban lényegesen változtak meg. Amit mi itt logisztikának nevezünk ebben a rendszerben például - hogy legyen egy kritikai eleme annak, amit én mondok, mindenkivel szemben , ez nem az a raktárbázisból és az ipari parkokból kinőtt elosztási, szervezési jellegű f unkciót látja el, hanem vonzáskörzetében, méretében, nagyságrendjeiben egy Európában, mondjuk Saragosában működő logisztikai park 1200 kilométeres vonzáskörzettel rendelkezik, nagysága nem 5, 10 és 20 hektárban mérhető, adott esetben 100 hektárban, hanem 5 00 hektáros vagy 1000 hektáros nagyságrendekben. Tehát egész más jellegű dinamikai növekedés jelenik meg itt, amit egy ilyen tervben előre kell tudni vetíteni ugyanúgy, mint a nagy sebességű vasutakat, amiben remélem, Magyarországon részünk lesz. Ugyanakko r ez rögtön fölvet egy egész más jellegű problémát, amivel így konkrétan ez a terv nem foglalkozik, és nem is kellene hogy foglalkozzon vele, de filozófiai szempontból hihetetlen fontos. A közlekedéshálózat, ezen nagy termelési centrumok fejlődése, a nagyv áros környékén kialakuló pólusodás, tehát a koncentráció, ezeknek a határon átnyúló elemei, az azt összekötő gyorsvasúti hálózat az egész országot világméretből vagy európai szempontból nézve egy nagy agglomerációként tekintheti. (12.10) Itt azok a távolsá gok, amelyek az úgynevezett nagy magyar városok között vannak, Szeged, Debrecen, Győr, Budapest között van, az egy gyorsvasúti rendszerben 253040 perces távolságra lévő, tehát a mai ingázási körben, egy város ingázási körzetén belül lévő rendszert jelent . Ha ezt nem
