Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 8 (136. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
1448 el, mi az, ami tűrhetetlen. Ez az összefogás az, ami valójában hatékony an képes lehet visszaszorítani a szélsőjobboldalt a magyar közéletből. Láttuk néhány hónappal ezelőtt, ősszel Prága érsekét, aki személyesen állt oda a prágai zsidó temető kapujába, amikor arra akartak felvonulni az ottani neonácik. Valami ilyesmire van sz ükség Magyarországon is, hogy a teljes politikai spektrumból, mindannyian, jobboldaliak, baloldaliak, liberálisok együtt legyünk képesek felemelni a szavunkat ezek ellen a jelenségek ellen, és az ilyen típusú közös fellépéseknek sokkal, de sokkal nagyobb e reje, visszaszorító ereje lesz, higgyék el ezt nekem, mint bármilyen vita, amit a törvényhozásban mi a gyűlöletbeszédtörvényről le tudunk folytatni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban, valamint a kormány tagjai részéről.) ELNÖ K (Harrach Péter) : A kormány nevében ismét Arató Gergely államtitkár úré a szó. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sok vonatkozásban, sok szempontból egye tértek önnel, hiszen vannak olyan ügyek, ahol a kormánynak nagyon világos álláspontja kell hogy legyen. Ilyen az a kérdés, hogy elutasítunk mindenfajta antiszemita, fajgyűlölő, rasszista megnyilvánulást, és azt gondoljuk, hogy ezek nem elfogadhatóak és nem tolerálhatóak. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a kormánynak ezekben az ügyekben mindig óvatosan kell eljárnia. Abban az értelemben óvatosan, hogy akár a sajtó tekintetében, akár a gyülekezés tekintetében a kormánynak tekintetbe kell vennie azt is , hogy az egyébként jogos és indokolt jogi fellépés se veszélyeztethesse a sajtószabadságot, ne válhasson ez a típusú küzdelem, ez a típusú jogvédelem a kritika elfojtójává. Vannak azonban olyan határok, amelyeknek átlépése esetén van kötelezettsége a korm ánynak, van erkölcsi kötelezettsége a kormánynak arra, hogy véleményt nyilvánítson, akkor is, ha jogi eszközökkel nem feltétlenül tud fellépni, vagy nem feltétlenül helyes, ha fellép. Ebbe a kategóriába tartozik a képviselő úr által említett, és ne szemérm eskedjünk, ne titkoljuk el: Bayer Zsolt által jegyzett antiszemita publicisztika, majd ennek utóélete a lap tulajdonosa részéről és maga a szerző részéről. Azért sem szabad ezt a nevet eltagadni vagy elhallgatni, hiszen itt ugyanarról a Bayer Zsoltról van szó, aki a Fidesz elnökének szűkebb tanácsadói körébe tartozik, akivel együtt ünnepel és születésnapozik a Fidesz vezérkara. Azt gondolom tehát, meg kell mondanunk, hogy Magyarország kormánya elfogadhatatlannak és felháborítónak tart minden ilyen típusú, n yílt antiszemita uszítást. Egyetért azokkal a honfitársainkkal, akik pártállásra és politikai oldalra való tekintet nélkül felemelték a szavukat ez ellen a gusztustalan és elfogadhatatlan szemlélet és mentalitás ellen. Helyesen említi pozitív példaként kép viselő úr azt, hogy tegnap civil összefogás valósult meg a másik ügyben. Bár azért arra föl kell hívnom a figyelmet, képviselő úr, hogy a jogszabályok betartása mindenkire nézve kötelező, ez vonatkozik a gyülekezési jogszabályokra is. (Gusztos Péter egyeté rtően bólogat.) Azt gondolom, talán helyesebb lenne megtalálni minden esetben a jogszerű módjait és formáit a tiltakozásnak is. De sokkal fontosabbnak gondolom azt, hogy megvalósult egy széles összefogás, megvalósult és világossá vált, hogy sokan vagyunk e bben az országban, akik azt gondolják, hogy vannak határok, amelyek nem átléphetőek; sokan vagyunk ebben az országban, akik azt gondolják, hogy a demokrácián belül, éppen a demokrácia védelme érdekében vannak olyan cselekedetek, vannak olyan esetek, amikor politikai pártállásra való tekintet nélkül fel kell emelnünk a szavunkat. És valóban így van, képviselő úr, hogy ugyan van vita - például köztünk is - abban a kérdésben, hogy a gyűlöletbeszéd esetében mi a helyes és kívánatos jogi szabályozás, é s szeretném elmondani, a kormány nem mond le arról a szándékáról, hogy jogszerű, alkotmányos megoldást találjon a gyűlöletbeszéd által sértett honfitársaink védelmére, mert a jogi védelemre is szükség van, de ez a
