Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH FERENC (Fidesz):
1336 földgázimportfüggőséget is növeli? Miért hisszük ebben az esetben azt, hogy a piac és a szabályozás majd itt biztosítja a társadalmi érdek hosszú távú érvényesülését? Úgy látszik, a dolgok szelektíven működnek, s bár félünk az atomerőművek p otenciális veszélyeitől, nem tudatosult és nem tudatosítjuk eléggé a többi veszélyt is. A dolgokat igen körültekintően és minden hatására, potenciálisra és ténylegesre kiterjedően kell megvizsgálni, mielőtt egyik vagy másik technológia vagy műszaki megoldá s támogatásáról döntenénk. Egyetértve a környezetkímélő energetikai technológiák támogatásával, nem mulaszthatjuk el a teljes körű hatásvizsgálatot akkor sem, ha a zöldnek, a környezetkímélőnek minősített technológiákról, projektekről van szó. Fatális hiba az, ha az adóforintokból támogatott energetikai célú növénytermelés esetleg élelmiszerdráguláshoz vezet. Fatális hiba az, ha hungarikumokról döntünk, és elfelejtjük, pálinka addig lesz, míg lesz magyar gyümölcs, szőlő és hasonlóképpen tokaji aszú vagy sz ekszárdi kadarka. Nem szabad a gazdálkodókat, a vidéki embereket félrevezetni. A biomasszatermelést, a biomasszaenergetikával együtt az állam akkor és addig tudja finanszírozni, amíg van honnan elvenni a pénzt, különben csak az a technológia lesz életkép es, amely gazdaságos, üzletileg önfenntartó. Nem szabad a környezetet, a természetet féltő polgártársainkat sem félrevezetni. A valójában hatékony, gazdaságilag életképes biomasszatermelés nem valósítható meg másképpen, csak intenzív monokultúrás gazdálko dással, tehát növényvédő szerekkel, műtrágyával, sőt az előbb volt róla szó, génkezelt fajtákkal, ahogy ez a bioüzemanyag termelésénél eleve így van. Az ilyen mezőgazdaság nem lehet alternatívája a magyar búza, kukorica, szőlő- és gyümölcstermelésnek, s csak bizonyos területeken és feltételek mellett tartható fenn, hacsak nem valakik üzleti lehetőségeit akarjuk javítani a hazai termelés leépítésével. Ezen a területen sajnálatos módon azt kellene megtanulnunk az élen járó külföldi példákból, amelyeket anna k idején minden magyar családi gazdaságban tudtak. Mindent hasznosítani kell, mezőgazdasági hulladékot, mellékterméket ott és úgy, ahogy keletkeznek, és a gyenge termőterületekre akácerdőt vagy a mai szóhasználattal energiaerdőt kell telepíteni. Az ilyen “ mikroenergetika” mérlege pozitív, ezt kell támogatni, míg a száz kilométerekről szállított szalmatüzelésű erőműé negatív. Ha eltekintenénk az állami pénzektől, az üzleti mérlege is az lenne. Nem lehet hiteles az a környezeti hatástanulmány é s megvalósíthatósági tanulmány, amely figyelmen kívül hagyja a hatások és hatásviselők jelentős részét, és a divatoknak meg a beígért állami vagy a remélt uniós támogatást környezetvédelmi érvként akarja elfogadtatni. Tisztelt Ház! Az energiapolitika éppúg y, mint a minap elfogadott nemzeti éghajlatvédelmi stratégia csak akkor valósítható meg, ha gondoskodunk arról, hogy az embereket ne tekintsék, kezelhessék csupán fogyasztói tömegként, hanem képzett, környezettudatos, érdekeiket képviselni, védeni tudó pol gárokként viselkedhessenek. Ehhez becsületes tájékoztatás és oktatás kell, a célok megvalósításához pedig magas színvonalú szakképzés. Szűkebb pátriámban, ahol az atomerőművet annak idején kéretlenül és az emberek felkészítése nélkül telepítették, megélhet tük, milyen lassan és mennyi munkával lehet az embereket egy újdonság, egy hightech technológia elfogadására felkészíteni, milyen értéke, hatása van a nyílt tájékoztatásnak, a transzparenciának, a részvételnek. Ezt az átláthatóságot és részvételt kell biz tosítani az energiapolitika megvalósítása során. Az embereknek joguk van tudni, mit és miért, illetve kit támogatnak a pénzükből az energiapolitikára hivatkozva. Nem hivatkozhat senki sem arra, hogy az emberek még azzal sem törődnek, mi van a villanyszámlá jukra írva. Ez nem az emberek hibája, hanem azoké, akiknek a naiv fogyasztóra van szükségük. Ez ellen hasson a becsületes tájékoztatás és a felvilágosítás. Azt is láttuk, milyen fontos volt, hogy az ország szak- és felsőoktatása megfelelő szakembereket tud ott biztosítani az atomerőmű létesítéséhez és üzemeltetéséhez. Ha nem akarunk technológiák passzív befogadóivá válni, s ha nem csupán telephelyet akarunk adni beruházási projekteknek, akkor az energetikai szakképzést, a kutatásfejlesztést támogatnunk kell . Ne minősíthesse senki a Ganz, a Láng képviselte ipar, a műegyetemi energiaoktatás és a magyar energetikai kutatásfejlesztés egykori
