Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH FERENC (Fidesz):
1335 nukleáris atomenergia üzemanyagszükséglete, hiszen egy négyszer négyméteres szobában Magyarország kétévi szükségletét be lehet tenni, és ebben a világon nagyon széles körű, jó minőségű ellátás van, aminek az ára nem is emelkedik. A másik ilyen korlát pedig az, hogy a CO 2kibocsátással jelentősen be vannak szorítva erőműveink. Ennek alapján a következő 20 évben nem keveseb b mint 6000 megawatt erőművet kell építeni. Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik irányba orientáljuk a fejlesztéseket és a beruházásokat, ezért fontos, hogy ebben a kérdésben is álláspont alakuljon ki. Ezért tartottuk nagyon fontosnak, amit a régi 5ös pont ban most f) pontként jelölünk, hiszen átstrukturáltuk ezt a kérdést, ami nem arról szól, hogy valamikor valakik csináljanak valamit a kormányban ebben a kérdésben, hanem kezdje meg. És ez a kifejezés nagy jelentőséggel bír, hogy “kezdje meg” a kapacitásokr a vonatkozó döntéselőkészítéseket, és ez a munka induljon el a szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére. (12.50) Ezeket az elveket ki kell mondani, hiszen ezen elvek kimondása mellett van lehetőség arra, ho gy az egyetemen elinduljanak az ilyen jellegű képzések, elinduljon a fejekben a gondolkodás, elinduljanak azok az elképzelések, hogy milyen típusú erőművet akarunk ott létesíteni. Elnézést, elnök úr, hogy túlléptem, de még folytatni fogom. ELNÖK (dr. Világ osi Gábor) : Most két percre megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, Fidesz. BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Podolák képviselőtársam a megújuló energiaforrásokról beszélt a 8. pontot illetően, de ebben a 8. pontban mege mlítésre kerül a hulladék is mint megújuló energiaforrás. A mi álláspontunk szerint a hulladék, beleértve a kommunális hulladékot is, nem megújuló energiaforrás, hanem elsősorban újrahasznosítható eleme a gazdasági körforgásnak. Abban az esetben, ha erőlte tjük a megújuló energiaforrásként való megjelölését, abba a csapdahelyzetbe kerülhetünk, hogy ezzel elő fogjuk segíteni a nem megfontolt fogyasztási gyakorlat megerősödését a társadalmon belül. Tehát elsősorban a szemléletformálással nekünk az a feladatunk , hogy minél kevesebb hulladék jöjjön létre a tudatos fogyasztói szokások megerősödésével. A létrejövő hulladékból lehetőség szerint a másodnyersanyagokat nyerjük ki, ezt forgassuk vissza a gazdaság termelési rendszerébe, és ezáltal minimalizálható annak a hulladéknak a mértéke, amelyet a későbbiekben kezelni kell. Ha erre nem leszünk figyelemmel, és piaci körülmények közé helyezzük teljes egészében, akkor várhatóan nagyon sokan megérzik a piaci lehetőséget, és egyre többen akarnak hulladékégető műveket lét esíteni, amely nem biztos, hogy a megfelelő útja annak, hogy esetleges nemzeti, illetve európai uniós források erre kerüljenek felhasználásra. Tehát megítélésünk szerint elsősorban a hulladékgazdálkodás területén nem beszélhetünk megújuló energiaforrásról. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Tóth Ferenc képviselő úrnak, Fidesz. TÓTH FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az előbb ott hagytam abba, hogy milyen iszonyatos munkát kellett elvégezni ahhoz, hogy egyáltalán szóba jöhessen az atomerőművi üzemidő hosszabbítása; és akkor folytatva a gondolatot, ezek után jogos a kérdés, vajon a többi nagyberuházás, fejlesztés kérdésében miért nem kötelező ilyen gondosan eljárni. A nukleáris energ ia alkalmazásának veszélyeit mindenki ismerni véli. Miért vagyunk sokkal elnézőbbek, ha - és utalnék a tisztelt Ház által éppen elfogadott nemzeti éghajlatváltozási stratégiára - a széndioxidkibocsátást növelő nagyberuházásokról van szó, ami ezentúl még az egyoldalú
