Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
1334 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni a vita e s zakaszában. (Senki sem jelentkezik.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, ezért a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát a 415. ajánlási pontokra. Megkérdezem, hogy a vita e szakaszában kíváne szólni valaki. E lsőként megadom a szót Podolák György képviselő úrnak, MSZP. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Jelentősen átírtuk a beadott módosító javaslatot, amit most itt a parlament előtt tárgyalunk. Tehát érzékelhetően sok olyan kérdést bevettünk, finomítot tunk, amit a szakma és itt a politika is megjelenített felénk. Ezért minden kérdéssel nem kívánok foglalkozni, hiszen nincs értelme, mert gondolom, ebben egyet fogunk érteni, de egynéhányat szeretnék kiemelni. A 8. módosító javaslat, amit beadtunk, az ener giapolitika céljainak a megvalósulásáról, az energiahatékonyság növeléséről, és különösen a megújuló energiaforrásokról szól. Nagyon jó volt, hogy a megfogalmazódott ellenzéki módosító javaslat felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a megújuló energiával, a biomasszával és a különböző erdőkkel és egyéb ilyen telepítésekkel foglalkozunk, vagy egyes növények - repce és hadd ne soroljam tovább - energianövényként való felhasználásával, akkor mélyen át kell gondolni a tudománynak, a politikának és a gazdasági s zakaembereknek is, hogy vajon ezzel milyen hatást fejtünk ki az állampolgárok, az emberek felé, növeljüke vajon az élelmiszerellátás biztonságát, ennek az árhatékonyságát és az egyéb ilyen jeleket. Nagyon érdekes volt, hogy ez milyen gyorsan leképeződött a magyar gazdaságban ebben az évben, ami vagy így volt, vagy nem így volt, az élelmiszerárak bizonyos mértékű emelkedése jellemző volt Európára, az egész világra. De hogy ez az ütem ma Magyarországon talán néhány ezrelékkel vagy százalékkal növekedhetett amellett, hogy - idézőjelbe - a megújuló energiába, a biomasszába én most beleveszem az olajos magvaktól kezdve az egyéb ilyen termelést is, valószínű, hogy hathatott, hiszen olyan földeket használtunk fel, amelyek ezelőtt nem voltak művelésben, vagy a meg művelt területekről is a kukoricát arra a területre adták el, amely még idáig nem az élelmiszerfeldolgozásban vett részt. Tehát ezt figyelembe vettük, ezt bedolgoztuk, és úgy gondoljuk, hogy ez jelentősen javította az energiapolitikának ezt a sávját. Tehá t én úgy gondolom, hogy ebben egyetértünk, és remélem, hogy ezt tovább tudjuk vinni. A 10. pont egyértelmű, és erről nagyon sokat beszéltünk, hogy ha valami kimaradt Magyarországon az elmúlt húsz évben, az az, hogy az energiatudatos és környezettudatos nev elés valahol nagyon messzire elmaradt. Ma Magyarországon azt a címszót, hogy energetikus, már szinte nem is ismerik. Ez kiesett a köztudatból, nagyon nagy gondokat okoz. Itt tulajdonképpen, ami minket a legjobban meglepett, amikor a Tudományos Akadémia ene rgiabizottságával ültünk le, és a professzorok meg a százszoros professzorok arra hívták fel a figyelmet, hogy miért nem orientálódunk az oktatásra. Tehát a bölcsődétől az óvodán keresztül a középiskoláig az energiatudatosságot el kell hinteni az emberek k özött, hiszen tudniuk kell ezzel gazdálkodni, mert itt meg tudnak takarítani, azon túl, hogy a saját költségeiket takarítják meg, kisebb erőművi kapacitásokat is kell felépítenünk. Tehát ez az igazi környezetvédelem, ha az embereket meg tudjuk tanítani err e a kérdésre. Még sorolhatnám természetesen ezeket a megállapításokat, de úgy gondolom, hogy ezekkel nem fogunk vitatkozni, és evidenciának számítanak azok a megállapítások, amelyek ebben vannak, ezért egynéhányat még kiemelnék, és ez a nukleáris Paksi Ato merőművel kapcsolatos megállapítás. Nem kérdés az, hogy ma Magyarországot az energiatermelés oldaláról két dolog feszíti alapvetően: az alapanyagellátás biztonsága, amelynek a hatása, amire mi tudunk hatni, a magyar gazdaság, az nem több mint 1520 százal ék. Az összes többi a határokon keresztül átjön Magyarországra. És amit ebben jelenleg a legnagyobb biztonsággal működtetni tudunk, ez a
