Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. április 1 (134. szám) - A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH FERENC (Fidesz):
1333 szembesülhetünk éppen az energiapolitika meghatározása közben, látva azt, hogy a kormány egy gazdaságf ilozófia átgondolatlan alkalmazásával eszköztelenné teszi önmagát, az államot, hogy megvalósítson bármilyen energiapolitikát, sőt még az érdemi befolyásolás, a közjó megjelenítésének lehetősége is kétségessé válik a villamosenergiaszektor egészében. Nem ü res kijelentése ekkor, hogy az energiapolitikának az Európai Unió egységes belső energiapiacába történő integrálódásán keresztül kell hozzájárulnia Magyarország gazdasági versenyképességének növeléséhez? Nem kétségese ekkor, hogy mi lesz az energiapoliti ka vonatkozásában az, amit a magyar külpolitika és diplomácia prioritásrendszerébe kell illeszteni? (12.40) Ha érdemi irányváltás nem történik, az egész energiaszektorban nem lesz más eszköz a közérdek érvényesítésére, mint az, hogy az adóforintokból üdvöz ítő vagy üdvözítőnek tűnő projekteket, fejlesztéseket támogasson a mindenkori kormány. Ennek apropóján két dolgot is szóvá kell tenni. Vajon ki és hogyan dönti el, milyen kritériumok alapján, hogy mi az üdvözítő, mit és hogyan kell és lehet támogatni? Tisz telt Képviselőtársaim! Tekintsük a határozati javaslatokat immáron abban az olvasatban, ahogy a kormánypárti képviselők is javasolták. Messzemenően egyetérthetünk azzal, hogy az energiapolitika célja egy, a források és a technológiák szempontjából kiegyens úlyozott rendszer kialakítása, amely diverz és ezáltal biztonságos, kiszámítható, sőt összhangban van a nemzeti éghajlatváltozási stratégiával, és a lehetőségekhez képest a legjobban igazodik a fenntartható fejlődés követelményeihez. Azt azonban nehéz elf ogadni, hogy ne legyen egyértelmű tiltás az olyan törekvésekkel szemben, amelyek a primer energiaforrások és technológiák olyan irányú fejlesztését célozzák meg, ami egyfelől növeli az üvegházhatású gázok emisszióját - még ha jóval kisebb mértékben is term észetesen, mint korábban , másfelől pedig növeli a nemzetgazdaság egyoldalú importfüggőségét és kiszolgáltatottságát. Bármennyire is tagadjuk, a piac a maga mechanizmusa és determinációja szerint működik, és a legfőbb mozgatója a nyereség. Ez helyénvaló i s, ha más egyéb mechanizmusok léteznek a közérdek, a közjó érvényesítésére, de kérdezem, hogy egyáltalán létezneke? Csak egy példát vegyünk: az atomenergiáról szóló törvény szerint új nukleáris létesítmény létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása szükséges. Erre gondoltak igen helyesen kormánypárti képviselőtársaim akkor, amikor azt javasolták, hogy a kormány kezdje me g az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntéselőkészítő munkát, és a szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjess ze az Országgyűlés elé. Hiszen elég nyilvánvaló, hogy a villamosenergiaigények és a források egyensúlya nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is megbomlik a 2020 körüli évekre, s már ma időszerű a kapacitásfejlesztési preferenciákról gondolkodni, még h a igen szűkös lehetőségei is lesznek az államnak a fejlődést befolyásolni. Tudjuk, az Országgyűlés politikai egyetértése után egy atomerőművi projekt újabb, immáron nem elvi, hanem konkrét műszakigazdasági megalapozást kap, rigorózus környezetvé delmi és nukleáris biztonsági engedélyezés alá esik, ami nem kevesebb, mint 57 év munkáját igényli. Ezalatt szinte folyamatosan a jogszabályok által biztosított keretek között és spontán módon is folyik a társadalmi vita, ahol a közérdek megnyilvánulhat é s érvényre is juthat. Ezután kerülhet sor arra, hogy egy atomerőműlétesítés elkezdődjön, és egy ilyen előkészítés után kaphatja meg a nukleáris energia azt a szerepet az ország villamosenergiaellátásában, ami megilleti. Nem volt ez másképp, nem történt e z kevésbé alaposan a Paksi Atomerőmű üzemidőhosszabbítása esetén sem. Mivel az időm lejárt, elnök úr, így majd a második részben folytatnám. Köszönöm szépen.
